PrintFriendly and PDFNyomtatóbarát

A vizsgaleírás alapján a „műértelmező szövegalkotás” választható feladatai az alábbiak lehetnek:

  1. A) „Egy mű (vagy műrészlet) problémaközpontú, értelmező bemutatása” (- tehát lehet lírai alkotás, rövidebb epikus alkotás – például novella – esetleg drámarészlet is, de ezt nem tartom valószínűnek).
  2. B) „Két mű (vagy műrészlet) adott szempontú összehasonlító értelmezése” (Nagy valószínűséggel – és az eddigi hagyomány alapján – két lírai alkotás összehasonlítása).

 

A két lehetőség közül választanod kell.  Ülsz az érettségin, eldöntötted, melyik feladatot választod – hogyan tovább?

  1. Olvasd el a feladatot, még egyszer és még egyszer… Hasznos, ha aláhúzod magadnak, hogy MILYEN SZEMPONTOT emel ki a feladat (pl. elbeszéléstechnika? műfaji jellegzetességek? motívum? ) VÉGIG ERRE KONCENTRÁLJ!

  2. Többször és igen alaposan olvasd el az irodalmi művet (novellát vagy verse(ke)t! Jelöld meg magadnak azokat a részeket, amelyek a feladatban kiemelt szempontok kifejtéséhez a leginkább fontosnak tűnnek!

  3. A VÁZLAT hasznos lehet. Így elkerülheted a csapongást, az aránytalanul rövid vagy hosszú bekezdéseket, a tématartás fegyelmezettebb lesz.

  4. NE HELYETTESÍTSD AZ ELEMZÉST TARTALOMÍRÁSSAL! Epikai alkotás (novella) esetén igen röviden összefoglalhatod a történetet, de ez ne haladja meg az egy bekezdést. Lírai alkotást semmiképpen ne fordíts prózára!

  5. Idézd fel magadban az irodalmi terminológiát. Használd a tanult szakkifejezéseket!

  6. Tartsd szem előtt az elemző szövegalkotásról tanultakat:

  • A bevezetés valóban felvezetés legyen (pl. a korszak, a téma, a műfaj tágabb megközelítése). Ha jól ismered a szerzőt, írhatsz róla is, de ne életrajzot (sokkal inkább az irodalomban betöltött szerepét foglald össze.

  • A tárgyalás 4-5 bekezdésből álljon (új szempont, új bekezdés). Itt részletezd a feladatban kiemelt fő elemzési szempontokat. Meglátásaidat támaszd alá a szövegből vett idézetekkel!

  • Befejezés: szakadj el a „nekem tetszett/nem tetszett sémáktól. Elegánsabb megoldás, ha hivatkozol rokon alkotásokra, vagy olyan szempontból közelíted meg az alkotást, hogy mennyire fogyasztható a mai olvasó számára.

 

 

Összehasonlító elemzés:

Összehasonlítás esetén fenti szempontokon kívül még az alábbiakra kell figyelned:

Itt még fontosabb a vázlat! Készíts egy táblázatot, amelybe feljegyezd a két alkotás hasonlóságait és különbségeit!
Az összehasonlítás folyamatosan történik. Tehát minden bekezdésben mindkét alkotásra reflektálnod kell. (Gyakori – és súlyos – hiba, hogy a tanuló ír másfél oldalt az egyik alkotásról, majd másfelet a másikról.)
A két alkotást nagyjából egyenlő súllyal szerepeltesd az elemzésedben. (Szintén gyakori hiba, hogy az egyik alkotás túlsúlyba kerül).

 

ELEMZÉSI SZEMPONTOK

Itt egy rövid emlékeztető a vers és novellaelemzési szempontokról. (Nem kell mindegyikre kitérni, csak azokra, amelyeket konkrétan kapcsolni tudsz a feladat kiemelt kérdéseihez!

TÉMA (PL. MIÓTA VAN JELEN AZ IRODALOMBAN, ÚJSZERŰ-E A MEGKÖZELÍTÉS)

MŰFAJ, MŰFAJI JELLEGZETESSÉGEK

VERSHELYZET VAGY TÉR-IDŐ-SZEREPLŐK KIINDULÓ HELYZETE

CÍM ÉS SZÖVEGTEST KAPCSOLATA

SZERKESZTÉSMÓD (MILYEN ELVEK ALAPJÁN TAGOLHATÓ?)

LÍRAI ALANY VAGY ELBESZÉLŐI NÉZŐPONT

KIHEZ SZÓL, MILYEN CÉLLAL (TEREMT-E KAPCSOLATOT AZ OLVASÓVAL? HOGYAN?)

STÍLUS (1) A KORSTÍLUS VAGY STÍLUSIRÁNYZAT JELLEGZETESSÉGEI

STÍLUS (2) STÍLUSESZKÖZÖK MENNYISÉGE, FUNKCIÓJA, ÉRTELMEZÉSE, KÖZPONTI KÉP

SZÓKINCS – HANGNEM ÖSSZEFÜGGÉSEI