JANUS. Mutasson rá, milyen elemek utalnak a költő lírai végrendeletében a reneszánsz szemléletmódra, a humanista gondolkodásra?
 
Gyorsan az írótáblámat, mert úgy akarom, hogy
   Lelkem legvégső óhaja álljon azon.
 Drága barátaim, ott ássátok nékem a sírt, hol
   Harmatgyöngyöktől csillog a zöld s buja fű,
 Dúslombú erdők s a kies rónák közepette,
   Hol nimfák járják ünnepi táncaikat,
 Ott, hol a lágy szellőfuvalom csupa balzsamos illat
   És a dalosmadarak bús dala zeng epedőn.
 S hogy ne boruljon mély feledés rám néma siromban,
   Azt akarom, hogy e vers álljon a sírkövemen
 Itt nyugszik Janus, kivel ősi Dunánkhoz először
   Jöttek a szent Helikon zöldkoszorús szüzei.
 Ezt a dicsőséget, ó, hagyd meg a holtnak, Irigység;
   Rosszakarat, kíméld hűlt porait legalább.

(Janus Pannonius: Mikor a táborban megbetegedett. Részlet)

ZRÍNYI.Olvassa el Zrínyi Szigeti Veszedelem című művének kezdő sorait! Az eposz mely kötelező elemeit tudja azonosítani?
Én az ki azelőtt iffiu elmével
Játszottam szerelemnek édes versével,
Küszködtem Viola kegyetlenségével:
Mastan immár Mársnak hangassabb versével

Fegyvert, s vitézt éneklek, török hatalmát
Ki meg merte várni, Szulimán haragját,
Ama nagy Szulimánnak hatalmas karját,
Az kinek Europa rettegte szablyáját.

Musa! te, ki nem rothadó zöld laurusbul
Viseled koszorudat, sem gyönge ágbul,
Hanem fényes mennyei szent csillagokbul,
Van kötve koronád holdbol és szép napbul;

Te, ki szűz Anya vagy, és szülted Uradat,
Az ki örökkén volt, s imádod fiadat
Ugy, mint Istenedet és nagy monárchádat:
Szentséges királyné! hivom irgalmadat.

Adj pennámnak erőt, ugy irhassak mint volt,
Arrol, ki fiad szent nevéjért bátran holt (…)

ZRÍNYI. Magyarázza meg a kiemelt szövegrészek jelentését Zrínyi Dedicatiojából!

Az olvasónak (részletek)
Homerus 100 esztendővel az trojai veszedelem után írta históriáját, énnekem is 100 esztendővel az után történt írnom Szigeti veszedelmet. Vergilius 10 esztendeig írta Aeneidost, énnékem pedig egy esztendőben, sőt egy télben történet véghez vinnem munkámat. Eggyikhez is nem hasonlítom pennámat, de avval ő előttök kérkedhetem, hogy az én mesterségem nem az poesis, hanem nagyobb s jobb országunk szolgálatjára annál: az kit írtam, mulatságért írtam. (…) 
Fabulákkal kevertem az historiát, de ugy tanultam mind Homerostul, mind Vergiliustul, az ki azokat olvasta, megismerheti eggyiket az másiktul. Török, deák, horvát szókat kevertem verseimben, mert szebbnek is gondoltam, osztán szegény az magyar nyelv: az ki historiát ír, elhiszi szómat. (…) Irtam szerelemrül is, de csendessen, nem tagadhatom, hogy olykor az is nem bántott, osztán nem egyenetlen az szerelem vitézséggel.

CSOKONAI.Olvassa el az alábbi költeményt! Melyik Csokonai-versre utal az alkotás első két sora? Hogyan fejezi ki Fazekas szóhasználata, stílusfordulatai a költőtárs emberi és költői nagyságát, műveinek halhatatlanságát?

 Él-é a síron túl, vagy nem, az emberi lélek?
Ezt a kérdések kérdését a mi Vitézünk
Fejtegeté, de mivel nem akadt nyitjára előlről,
Túlnanról akará még megvizsgálni. Azonnal
Kettényílt az örök titok kárpitja előtte,
Ő bément, s széjjelnézett. Látván a halandók
Gyenge világa elől elrejtett mennyei pompát,
Gondolatit szárnyára vevé a lelki dicsőség,
És ő még fülnemhallott szent angyali hangú
Énekek énekein kezdé dícsérni az élet
Felséges voltát, mely várja az emberi lelket.
Megtetszett kedves zengése az angyali karnak,
S mennyei múzsának lelkét ottfogta. E halmot
Hamvai tisztelik, és gyönyörű munkái hazáját.
(Fazekas Mihály: Csokonai Vitéz Mihály halálára)

CSOKONAI.Melyik stílusirányzat jegyeit ismeri fel az alábbi műben? Mi az alkotás műfaja? Milyen jellegzetességek alapján ismerte fel? 

 A szeplő (részlet)
Mint egy megért boróka, 
 Mely tiszta hóra hullott; 
 Mint a delin fehérlő 
 Rózsába bútt bogárka; 
 Mint a korinti szőlő 
 A cukoros kalácson: 
 Úgy bársonyollik, oly szép, 
 Oly édes, egy kerekded 
 Szeplőcske Lilla mellén.

 
CSOKONAI.Magyarázza el, hogyan és miért él Csokonai a nyelvi humor eszközeivel az alábbi sorokban! 
Hogyha bémégy ama firhangos hárembe,
Ez olyan magazin, vagy inkább kalitka,
Amelybe csirippol a császárnak titka.
(…)
És ha érkezése hallatik Szelimnek,
Sok száz előkontyú turbékol egy hímnek.
Mikor excerpálni (*) akar unalmába,
Bémegyen e dáma-bibliothékába,
Hol sok ázsiai pergamen, membrána
Iró pennájának megnyílni kívánna. (Konstanciápoly)
(*válogatni)

BERZSENYI.Elemezze a táj, a magány és a múló idő komplex képeinek összefüggését az alábbi részlet alapján!

A hegy boltozatin néma homály borong,
Bíbor thyrsusain nem mosolyog a gerezd,
Itt nemrég az öröm víg dala harsogott,
S most minden szomorú, s kiholt.

Oh, a szárnyas idő hirtelen elrepül,
S minden míve tűnő szárnya körül lebeg,
Minden csak jelenés, minden az ég alatt,
Mint a kis nefelejcs, enyész.
(Levéltöredék barátnémhoz)

BERZSENYI.„Berzsenyi is romantikus pompázó – tehát nem klasszikus, hűvös lélek” – írja Füst Milán. Igazolja ezt az álláspontot az alábbi részlet alapján!

 Ordítson orkán, jöjjön ezer veszély,
Nem félek. A kürt harsogását
A nyihogó paripák szökését
Bátran vigyázom.

BERZSENYI.Hasonlítsa össze Berzsenyi és József Attila tájleírását! Milyen hangulati-stilisztikai különbségeket lát a két leírás között? Hogyan magyarázza a különbségeket a két költő eltérő léthelyze?
 Hervad már ligetünk, s díszei hullanak.
Tarlott bokrai közt sárga levél zörög.
Nincs rózsás labyrinth, s balzsamos illatok
Közt nem lengedez a Zephyr.

Nincs már symphonia, s zöld lugasok között
Nem búg gerlice, és a füzes ernyein
A csermely violás völgye nem illatoz,
S tükrét durva csalét fedi.(BD)
♦

 Füstöl a víz, lóg a káka
 kókkadón a pusztaságba.
 Dunnába bútt fönn a magas.
 Sűrű csönd ropog a havas
 mezőben.

Kövér homály, zsíros, csendes;
 lapos lapály, kerek, rendes.
 Csak egy ladik, mely hallhatón
 kotyog még a kásás tavon
 magában.(JA)

KÖLCSEY számos esetben újrafogalmazta gondolatait, és visszatért jellegzetes motívumaihoz. A Hymnus mely soraival állíthatók párhuzamba (akár a szókincs, akár a gondolati tartalom szempontjából) az alábbi, más költeményeiből való részletek?

De szánjad, ó sors, szenvedő hazámat,
Te rendelél áldást neki,
S a vad csoport, mely rá dühödve támad,
Kiket nevelt, öngyermeki. (Zrínyi második éneke)

Hol van a bérc, és a vár fölette… (Zrínyi dala)

Hol van a hon…(Zrínyi dala)

KÖLCSEY. Hasonlítsa össze a nemzeti jövőkép szempontjából az alábbi két költemény-részletet! 
 És más hon áll a négy folyam partjára,
Más szózat, és más keblü nép,
S szebb arcot ölt e föld kies határa,
Hogy kedvre gyúl, ki bájkörébe lép.
(Kölcsey: Zrínyi második éneke)

…hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.
S a sírt, hol nemzet sűlyed el,
Népek veszik körül,
S az ember millióinak
Szemében gyászköny űl.
(Vörösmarty: Szózat)

VÖRÖSMARTY.Milyen különbségeket lát a stílus, a hangulati-érzelmi hatás szempontjából Gyergyai Albert és Vörösmarty művének befejező sorai között? Mivel magyarázza a különbségeket?

 
Nincs már Árgirusnak semmi fáradsága,
Annyi bujdosását csak semminek tartja,
Mert amit kívánt volt, már ölében tartja,
Amikor kívánja, szintén akkor látja.

A tündér leánynak sem buzog már szíve,
Helyén vagyon immár bujdosó elméje,
Minden bánatjának vagyon immár vége,
Ez históriának is legyen már VÉGE.
(Gyergyai)

Éjfél van, az éj rideg és szomorú,
Gyászosra hanyatlik az égi ború,
Jőj, kedves, örűlni az éjbe velem,
Ébren maga van csak az egy szerelem.
(Vörösmarty)

MIKSZÁTH.Elemezze narráció szempontjából az alábbi részleteket!
 És mégis lehetetlenné vált menekülnie a gondolatoktól, megrohanták, utána mentek mindenüvé, elöl ügettek minden foglalkozásában.
A gondolatok szemtelenek és nem engedik magoknak azt mondani: ²takarodjatok innen!²
Mi lesz Anikából?  (Az a fekete folt)

…ki kell gombolni a pruszlik felső kapcsát, és kezeivel benyúlni érte.
Ó, a csúf kapocs! Ni, lepattant… (Bede Anna tartozása)

TÓTH ÁRPÁD.Állapítsa meg, milyen rokonság van az alábbi költemény-részletek között? Mivel magyarázza a hasonlóságokat?

Ó, csillag, mit sírsz?
messzebb te se vagy,
Mint egymástól itt a földi szivek.
(Tóth Árpád)

A semmi ágán ül szívem,
Kis teste hangtalanul vacog,
Köré gyűlnek szeliden,
És nézik, nézik a csillagok.
(József Attila)

Én tilos csillagon születtem,
A parton űzve ballagok,
Az égi semmi habja elkap,
Játszik velem, és visszadob.
(Pilinszky János)

MÓRICZ.Hasonlítsa össze az alábbi szövegrészletek központi motívumát! Milyen kapcsolatban áll a két novella hangulati-tematikai-szemléleti  különbségeivel?

Nevetni csak egyszer nevetett életében jóízűen, akkor, mikor az apja le akarta őt ütni, amiért megette az egész tál galuskát s amint feléje sújtott, a saját ütésétől megtántorodott, felbukott s falba vágta a fejét. Bele is halt. (Móricz: Tragédia)

Jól rendelték azt az istenek, hogy a szegény ember is tudjon kacagni.
Nemcsak sírás-rívás hallik a putriban, hanem szívből jövő kacagás is elég. Sőt az is igaz, hogy a szegény ember sokszor nevet, mikor inkább volna oka sírni. (…)
És az is igaz, hogy soha már én a jövendő életemben nem kacagok annyit, mint gyermekségem e pár esztendejében. (Móricz: A hét krajcár)

MÓRICZ.Értelmezze Móricz címadását az alábbi szövegrészek figyelembe vételével!
De igen különösen érezte magát. Mintha nagy, nagy feladat várna rá, a legnagyobb életében. Nem volt tisztában vele, de félve gondolt a holnapi lakodalomra. (...)
Sápadtság futotta el az arcát. Megérezte hogy roppant feladatot vállalt magára. Megérezte emberi kicsinységét. Mint valami szél suhant át agyán a gondolat, hogy nem fogja megbírni, amit vállalt.
Senki se vette észre hogy eltűnt, mint azt sem, hogy ott volt, sem azt, hogy élt.

MÓRICZ.Mutassa be a naturalizmus jellemző vonásait az alábbi szövegrész alapján!

Utolsó józan eszével kirohant a házból.
Az eperfához ért, mikor megszabadult a bajtól. A torkán szorult darab, amely már szinte megfojtotta, visszacsúszott a szájába.
Szemébe könnyek gyűltek s állkapcsát olyan keményen vágta össze, hogy éket se lehetett volna közé verni.
Azzal a szenvedély részegségével mondta el magában:
Dögölj meg kutya.
Újra lenyelte a húst.
És most is képtelen volt rá. Megakadt az a torkán, s többet nem ment se le, se föl.
Az ember két keze a levegőbe kapott; sovány hosszú teste megfordult s hanyatt vágódott.
Irtózatos vonaglásban vergődött hangtalanul a földön, míg csak végleg el nem csöndesedett.

RADNÓTI. Magyarázza el az alábbi komplex kép jelentését! Hogyan fejezi ki Radnóti sorsát és hitvallását? 
Írok azért. S úgy élek e kerge világ közepén, mint
Ott az a tölgy él, tudja  kivágják, s rajta fehérlik
bár a kereszt, mely jelzi, hogy arra fog irtani holnap
Már a favágó,- várja, de addig is új levelet hajt.
(Első ecloga)

RADNÓTI. Hogyan fejezik ki a Hetedik ecloga következő sorai Radnóti elképzelését a költő feladatáról? Milyen ellentét figyelhető meg a forma és a tartalom között?
Ékezetek nélkül, csak sort sor alá tapogatva, 
 úgy irom itt a homályban a verset, mint ahogy élek, 
 vaksin, hernyóként araszolgatván a papíron; 
 zseblámpát, könyvet, mindent elvettek a Lager 
 őrei s posta se jön, köd száll le csupán barakunkra.

RADNÓTI.Mondd, van-e ott haza még, ahol értik a hexametert is? – írja Radnóti a Hetedik eclogában. Mi az a hexameter? Mutassa be az idézett verssoron!

KARINTHY.Az alábbi szövegrész Ady jellegzetes szókincsét is felidézi. Melyek ezek az Ady-költészetre jellemző szavak, szókapcsolatok? Legalább 6 példát keressen és magyarázza meg őket! 

 
Moslék-ország, hajh, cudar ország,
Hajh, Hortobágy, zsír-szívű rém;
Hajh, Átok-város, Redves-ugar:
Piszok-hazám, mit kapaszkodsz belém?
Fekete vizeken jöttem én.

Vagyok a nyugati sirály -:
De magyarnak köpött ki a föld
Moslék-ország a nyakamon ül
Engemet Moslék-ország örökölt:
Nyöszörög a hájszagú föld.

WEÖRES.Értelmezze az alábbi interjúrészlet utolsó mondatát! Véleménye szerint mitől befogadhatók Weöres költeményei gyermekek és felnőttek számára egyaránt? 

Interjú-részlet Weöres Sándorral

„Aki verseimet olvassa, sok mindent megtalálhat bennük, sokféle látásmódot és annak az ellenkezőjét is, vagy ha úgy tetszik: ezernyi világszemléletet. Mert én nem akarom semmire se rábeszélni az olvasót. De azt azért remélem, hogy épp ez a rengeteg látásmód segít az eszmélkedésben. Voltaképpen  a verseim tornaszerek: mindenki a maga módján fejlesztheti rajtuk a szellemi izmait.”

ÖRKÉNY.Értelmezze a szöveggel kapcsolatos írói viszonyt, szöveg és irodalom kapcsolatát az alábbi Örkény-egyperces alapján!
Mi mindent kell tudni
Érvényes két díjszabási övezet beutazására, egy órán belül, legföljebb négyszeri átszállással, a felszállóhelytől az utazás céljához vezető legrövidebb útvonalon. Átszállni csak a keresztezéseknél, elágazásoknál és a végállomásokon lehet, de csak olyan kocsira, melynek útvonala az előzően igénybe vett kocsik útvonalától eltér. Egy utazás során csak egy Duna-híd és minden útvonal csak egyszer érinthető. Kerülő utazás és útmegszakítás tilos!