Ady Endre

ADY ENDRE

Varró Dániel: Változatok egy gyerekdalra /Ady Endre

Álltam a Pusztán, álltam állván
kérődzve, bőgve, búsan, árván,
mikor, hahó,
rámtörtek csülkös kis zeuszok.

Hej, szájas kis töpörtyü-borjak,
mi kéne, hé, rátok tiporjak?
Ahol a Tej,
oda szaladnánk lakni mi is?

Rátok dől e rozoga pajta,
s én ősi, szent, keleti fajta,
én féljek, én?
Tudjátok ti, hogy én ki vagyok?

Nem holmi senkik tarka fattya,
a Mammon volt anyám ükatyja,
hej, piszkosok,
nekem aranyból van a fülem.

És kacagtam, rengett a Puszta,
fülét, farkát gyáván behuzta,
s futott, hahó,
futott a csülkös boci-sereg.

Babits Mihály

Báthori Csaba: KÓDEXLAP 

cac enn biroc werf emnec hoeffe lenielfoe ss utoolfoo mind enic dallom banna’ minnden feeget wadjom werf be wenide meek tov ab maga mnall nem gyut otam f mar act hufemn ninc rajt om ciw uel femide hoha wanif istenn tutnaa hod’ wannwac dioo centt dioo bann sarva lenif tuereef re war ni be mek untorotamm buwos corom boel ninc en mot citor nomcac njilomn fochet rajt atal a wadjde jool tud omn wagjam feteeffe calfo enn maradoc mag omn famara bortonmer enn wagjoc as alan eff a’ taargjjajj enn wagjom as oomege ff as alffo

Kosztolányi Dezső

This image has an empty alt attribute; its file name is image-2.png

Tóth Árpád

Varró Dániel: Változatok egy gyerekdalra /Tóth Árpád-os változat

Ó, láttatok-e már bús borjat őszi réten,
Ki rágva kónya gazt szelíden fancsalog,
Míg barna folt borong sápadt farán setéten,
Mit céltalan riszál, hisz rajta nincs farok?

Én láttam bús fejét a rét fölé hajolva,
Ó, szája szegletén buggyant a renyhe lé,
És fölbágyadt a légbe lelkem űrhajója,
S e könnyes, lágy sóhajt röpítettem felé:

Tehénke, lásd, egyformák vagyunk nagyon mi ketten,
Lehúzza nékem is nagy, csüggedt főm a bánat,
S úgy lóg fogam közül bús fényű cigarettem,
Mint szádból csillogón a megcsócsált fűszálak.

De lelkem innét milljom mérföldekre vágyik,
Szállnék a végtelen Tejútra, oda fel,
Hol el nem alvó csillag-kandeláber világít,
S ezer holdbéli borjú libegve lefetyel.