Kezdetben volt az Ige, és az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige. (János evangéliuma)
Kutya nehéz úgy hazudni, ha az ember nem ösmeri az igazságot. (Esterházy Harmonia Caelestis)
Az a szerencsétlen, aki ezeket írta, mérhetetlenül áhítozik szeretetre, hogy a szeretet visszatartsa őt oly dolgok elkövetéséről, melyeket fél megtenni. (József Attila: Szabad ötletek jegyzéke)
Hogy a feleségem megcsal, régen sejtettem. (Füst Milán: A feleségem története)
A pisztoly eldördült. (Kosztolányi Dezső: Az aranysárkány)
Íme, a rettenetes üres, fehér papír, amire írnom kell. (Hajnóczy Péter: A halál kilovagolt Perzsiából )
Elhatároztam, hogy imakönyvet írok az ateisták számára. (Hamvas Béla: A bor filozófiája)
Az emberélet útjának felén egy nagy sötétlő erdőbe jutottam, mivel az igaz utat nem lelém. (Dante: Isteni Színjáték)
Úgy lehetne elképzelni, ahogy a valóságban is volt. (Mészöly Miklós: Volt egyszer egy Kelet-Európa)
Ez történt most is: ha keserű mandula-illatot érzett, mindig az üldözött szerelmek sorsára gondolt. (G. García Marquez: Szerelem a kolera idején)
Margittay Edina még soha nem volt egymáséi. (Parti Nagy Lajos: Sárbogárdi Jolán: A test angyala)
Nem! (Kertész Imre: Kaddis)
Nem találunk szavakat! (Esterházy Péter: Termelési- regény)
Nem vagyok babonás ember, soha nem akartam öngyilkos lenni, és nincsenek különösebb materiális igényeim. (Kassák Lajos: Egy ember élete)
Uraim, ha a pokolban egyszer az a gondolatjuk támadna az ördögöknek, hogy várost építsenek, az bizonyosan olyan lenne, mint Selmecbánya. (Mikszáth Kálmán: Tót atyafiak /Az aranykisasszony)
Négy különböző nemzetiség képviselője volt az asztalnál: egy amerikai gyalogos, egy francia őrvezető, egy angol géppuskás és egy orosz hússaláta. (Rejtő Jenő: A három testőr Afrikában).
Mélységes mély a múltnak kútja. (Thomas Mann: József és testvérei)
A boldog családok mind hasonlóak egymáshoz, minden boldogtalan család a maga módján az. (Lev Tolsztoj: Anna Karenyina)
Kedves Leontine-om! Gondolj reám, mikor kis fehér kötényedben a spájzban foglalatoskodol, mikor Eliz tante-od a marmelade – készítés mystikus titkaiba a beavat. (Szomaházy István: Szöktetés a zárdából)
Téged fennen szólítunk, hogy ilyennek teremtetted az embert, s az embert szintúgy szólítjuk, hogy önmagáért mégis ő felelős…tekintsd hát ezt is, az ördögi feleselést a szívünkben, Uram! És ne tartóztasd meg szent szemeid, hogy meglássák e nyomorúságot, de a szörnyeteget is, amely a bensőnkben rejtezve lakik, mert hozzájárul ám az is ehhez, hogy a kísértések úgy etetik őt, valamint mikor hallevest adnának eléje. És ne vígy minket a kísértetbe, könyörgünk estefelé, csakhogy a bűn az ajtón kopog ám, sőt bejön a szobánkba, sőt egész az asztalig jön előre. Távoztasd hát el a forró serpenyőt, amelyen ég a húsunk, lévén az állat énbennem oly igen esendő. (Füst Milán: A feleségem története)