Jü Hua: Testvérek (részlet)

Azonnal a tett mezejére lépett. Másnap délután ostrom alá vette a külterületet. Összeterelte a tizennégy fogyatékos udvaroncát, az összes nyomorékot, gyengeelméjűt, süketet és vakot, az élükre állt, és végigmasírozott velük Liuváros utcáin. Sokan látták ezt a jelenetet, és úgy nevettek, hogy belesajdult a rekeszizmuk, és kapart a torkuk. Kopasz Li attól tartott, hogy a két nyomorék lemarad a többiektől, ezért a menet elejére küldte őket. Az udvarlóbrigád azonban hiába próbált tempósan előrenyomulni, akadályozta őket a két nyomorék, így teljes lett a káosz. Az egyik nyomorék a jobb lábára sántított, a másik a balra, amiatt egyre jobban távolodtak egymástól, és a végén az út két szélén kötöttek ki. A mögöttük trappoló három gyengeelméjű ettől elvesztette az eszét – már amennyi volt neki. Előbb balra lépdeltek párat, aztán visszasasszéztak, és jobbra oldalogtak. A kézen fogva balra-jobbra kóválygó idióták feldöntötték a botjukkal kopogó négy vakot. Miután az utóbbiak föltápászkodtak, csak egyikük menetelt tovább jó irányban – ketten visszafelé botorkáltak, a negyediknek pedig útját állta egy főnixfa. Egyre csak kopogtatta a fa törzsét, és azt kiáltozta: – Igazgató elvtárs, igazgató elvtárs, hol vagyok?

Kopasz Liről nemsokára már ömlött a verejték. mint sikerült visszatérítenie a helyes útra az első két vakot, az eredetileg jó irányba tartó vakot megint feldöntötte a három gyengeelméjű, a negyedik vak viszont még mindig a főnixfánál kiáltozott segítségért. Szerencsére kéznél volt az öt süket. Kopasz Li energikus taglejtésekkel mutogatta, hogy sorakozzanak föl, aztán az egyiket elküldte a főnixfánál jajgató vakért, kettőt azért, hogy tartsák kordában az idiótákat, a maradék kettőt pedig megbízta a felborult vak ember talpra állításával. Mint aki bonyolult koreográfiát ad elő, úgy pattogott ide-oda, adta az utasításokat a vekoknak, de közben a fülére ls mutogatott, nehogy a bámészkodók félreértsék: – Süketek szegények.

Miközben Kopasz Li megpróbálta kordában tartani az udvarlócsapatát, ráébredt, hogy a probléma gyökerét a két nyomorék jelenti. Ezért visszavágtatott a menet élére, és kiadta a parancsot, hogy cseréljenek helyet, úgyhogy a jobbra sántító most a bal szélre került, és viszont. (…)

Az udvarlóbrigád végre összerázódott. (…) A nézelődők súgtak-búgtak, próbáltak rájönni, merre tart ez a díszes kompánia. Kopasz Li bejelentette, azért hozta magával a Jótétemény Művek dolgozóit, hogy megostromolják a kötöde külterületét, ő pedig kinyilváníthassa olthatatlan szerelmét Lin Hung iránt.