A szószerkezet (szókapcsolat vagy szintagma) két önálló szó szoros nyelvtani kapcsolata. Példa:
„KI VISZI ÁT FOGÁBAN TARTVA A SZERELMET A TÚLSÓ PARTRA?”
A fenti mondat több szintagmát tartalmaz: fogában tartva / túlsó partra,/ viszi át a szerelmet, / ki viszi át. A szintagmák tartják össze a mondatot, ezek hálózatát a mondatokról készült ágrajzon láthatjuk:
A szintagmák két fajtája: a mellérendelő és az alárendelő.
MELLÉRENDELŐ szókapcsolat esetében a két tag egyenrangú, azonos szófajú és azonos mondatrészi szerepet tölt be. Példa:
KI BECÉZ FALBAN MEGEREDT HAJAKAT, VERŐEREKET? – a mondat két tárgya mellérendelő viszonyban van egymással.
Az ALÁRENDELŐ szókapcsolatban az egyik tagról rá tudunk kérdezni a másikra. A kérdőszó alapján tudjuk eldönteni az alárendelő szóösszetétel fajtáját, az alárendelt tag mondatbeli szerepét:
- DÚLT HITEKNEK (milyen hiteknek? ® minőségjelzői alárendelés)
- IMÁD TÜCSÖKHEGEDŰT (mit imád? ® tárgyi alárendelés)
- FESZÜL FÖL A SZIVÁRVÁNYRA (hova feszül föl? ® helyhatározói alárendelés)
- ÁLLÍT KÁROMKODÁSBÓL (miből állít? ® eredethatározói alárendelés)
Amilyen mondatrész létezik, olyan alárendelő szószerkezet is van (kivéve állítmányi, mert az minden esetben fő tag).