A nyelvújítás a nyelv életébe való mesterséges beavatkozás. Magyarországon a XVIII.század végén kezdődött egy nyelvújító mozgalom, és kb. 1820-ig tartott.

okai:

  • a magyar nyelv szegényes, a szakterminusokat német vagy latin szavakkal lehet csak mondani (jog, államigazgatás, tudomány és egyház nyelve a latin)
  • nincs egységes helyesírási rendszer
  • nincs egységes magyar köznyelv, hanem nyelvjárások sokasága
  • a mozgalom a függetlenedési harcba is illeszkedik: a nyelvi függetlenség az első lépés a nemzeti függetlenedés felé

országos méretű mozgalom indul a XVIII. század második felétől, az írók, költők, tudósok közül sokan a nyelvújítás mellé állnak, vezetője Kazinczy. Cél: az idegen szavakat magyarral helyettesíteni

A nyelvújítási korszak főbb dokumentumai (emelt szintű követelmény)

  • Kazinczy: Tövisek és virágok: tövisek az orthologusok (akik a nyelvújítás ellen vannak) és virágok a neologusok (akik a nyelvújítást szorgalmazzák)
  • Mondolat az orthologusok gúnyirata a neologusok ellen
  • Kölcsey-Szemere: Felelet a Mondolatra: gúnyos válasz az orthologusoknak
  • Kazinczy: Orthologus és neologus nálunk és más nemzeteknél: lezárja a nyelvújítási vitát: elérte az eredményeit, most már legyen vége az ellenségeskedésnek

Kazinczy elve a nyelvújítással kapcsolatban: nem a szóalkotás szabályossága, hanem az esztétikum dönti el, hogy egy új szót elfogad-e, vagy sem (MA NEM ÍGY GONDOLJÁK A NYELVÉSZEK!)

 EREDMÉNYE

Megmaradt szavak és keletkezésük:

NYELVJÁRÁSI SZAVAK BEÉPíTÉSE A KÖZNYELVBE: burgonya, barangol, betyár, inda, kamat, kandalló, modor, szikár, rimánkodik, kelengye
RÉGI, ELAVULT SZAVAK FELELEVENíTÉSE aggastyán, alak, év, fegyelem, rege, szobor, verseny, Árpád, Ákos, Zoltán
SZÓKÉPZÉS: fagyaszt, illeszt, hízeleg, irodalom, gerjedelem, bizonyíték, érzék, építészet, szobrászat, okvetlen, vízhatlan
SZÓELVONÁS: kapál >kapa, árnyék>árny, érdekel>érdek,  gyárt>gyár, cégér>cég
SZÓÖSSZETÉTEL: folyóirat, napfogyatkozás, vérszegény, búskomor, földrengés, nagylelkű, sajtószabadság, balhiedelem,, borittas, iskolaköteles
SZÓÖSSZEVONÁS: könnyű elméjű =könnyelmű, cső + orr = csőr, levegő + ég = lég

Nem maradtak meg pl.

  • testmagértékség (kémia)
  • tudákosság (matematika)
  • ízlelőtudomány (esztétika)
  • mindenményedelem (universitas)
  • bajlélek (szerencsétlen teremtés)
  • hirdész (pap)
  • pincekirályné (prostituált)

A nyelvújítás mérlege: a nyelvújítás sikeres volt, bár sok szabálytalan szóalkotási móddal is találkozunk. (sőt, a szabálytalan szóalkotású módok közül, mint a szóelvonás vagy a szóösszevonás, sok alkotás megmaradt, és teljesen természetes módon használjuk.)

Ma több, mint 10 000 szavunk a nyelvújítás korából származik. A célját elérte: kialakult pl. a jog és főképp a tudomány magyar nyelve.