A nyelv két megjelenési módja az írás és a beszéd.
BESZÉD |
ÍRÁS |
| Hangzó forma | Látható, vizuálisan felfogható |
| időben korábbi (homo sapiens biztos tudott beszélni) | időben későbbi (kb. 5000 évvel ezelőtt) |
| általában gyorsabb | általában lassúbb |
| spontán, kevésbé alkalmas előzetes tervezésre,
lazább szerkesztésű |
lehetőség a megtervezésre,
gondosabb, tömörebb szerkesztés |
| zenei eszközök érvényesülése (hangsúlyozás, hangszín, ritmika) | – |
| sokkal inkább kötődik a helyhez és időhöz | nem számítható ki pontosan a befogadás helye és ideje |
| a felek nagyrészt látják egymást (nem nyelvi kommunikáció nagyobb szerepe: gesztusok, mimika) | a felek nagyrészt nem látják egymást |
| a jeladás és vétel között minimális időkülönbség: azonnali reagálás | a jeladás és vétel között nagyobb időkülönbség (kivéve pl. msn és chat, ahol szinte azonnal válaszolhatunk) |
| Informálisabb, nem figyelünk annyira a szabályokra | formálisabb, jobban betartjuk a nyelvi szabályokat |
| – | speciális, beszédben általában nehezen visszaadható elemei vannak (képletek, táblázatok) |
| a rövidebb szavakat, kifejezéseket részesíti előnyben | hosszabb szavak használata jellemzőbb |
| kevésbé változatos szókincs,
egyszerűbb nyelvtani szerkezetek |
szókincs nagyobb változatossága,
bonyolultabb nyelvi szerkezetek |
| Elvont kifejezések ritkább használata | elvont kifejezések gyakoribb használata |
| Kevesebb szakkifejezés, gyakoribb szleng-használat | Több szakkifejezés, szleng kevés |
| személyesebb szóhasználat | kevésbé személyes szóhasználat |
Vannak olyan új szövegtípusok, amelyek az írásbeliség és élőszó határán helyezkednek el. A legjobb példa erre az msn és a chat.