BEVEZETÉS.

A kortárs irodalom legutóbbi nagy fordulatát a 90-es évek végén a digitális eszközök jelentették.  

  • először az irodalmi folyóiratok jelentek meg az interneten
  • majd egyre kézenfekvőbb lett, hogy az írók, költők saját honlapon jelentetik meg alkotásaikat
  • sok esetben nem is csupán alkotásokat közölnek, hanem interaktív kapcsolatban vannak – olvasóikkal, blogot írnak, alkotásaik megoszthatók, lájkolhatók
  • olvasói részről is sokat változott a csatornákhoz való viszony: sokan olvasnak digitális formában
  • irodalmi alkotásokat, egyre több hangoskönyv jelenik meg.

FONTOSABB SZERZŐK:

(azt nyilván az utókor ítélete fogja eldönteni, hogy az alább felsorolt szerzők közül ki bizonyul időtállónak: az első kettő már bizonyosan).

Esterházy Péter (2016-ban meghalt) a nemzetközi irodalmi életben a másik, széles körben ismert és számos nyelvre lefordított szerző (neve szintén többször szóba került a Nobel-díj kapcsán)

Továbbiak: Dragomán György, Lackfi János, Rényi Ádám, Király Farkas, Cserna-Szabó András, Tóth Krisztina, Grecsó Krisztián stb.)

A kortárs próza néhány főbb tendenciája

  • a hagyományos értelemben vett történet a háttérbe szorulhat
  • a szerzői reflexiók előtérbe kerülnek, gyakori az E/1
  • az elbeszélői nézőpont sokféle formát ölthet (pl. az olvasó aktívabb bevonása, megszólítása)
  • szimbolikus tér és idő
  • kísérletezés a nyelvvel (pl. szleng, élőbeszéd)
  • irónia, abszurd, groteszk

 

Király Farkas: Ballada Óbesterről

Rényi Ádám: Osztálytalálkozó