DIÓHÉJ

még 10 évig tart viszontagságos útjuk a tengeren. Az eposz hőse Odüsszeusz, aki egyedüliként éli túl az utat, így 20 év távollét után érkezik meg hazájába, Ithakába. Felesége, Penelopé otthon a kérők hadának próbál ellenállni. Igérete szerint akkor választ új férjet, ha megszőtte férje szemfedőjét (ám amit nappal szőtt, azt éjszaka mindig felbontja). Időközben felnőtt fia, Telemakhosz is elindul, hogy apját megkeresse. Odüsszeusz mindeközben különböző kalandokon megy keresztül. Hosszú időt tölt Kalüpszó és Kirké nimfák karjaiban, megjárja az alvilágot, megmenekül a küklopsz karmai közül, sikeresen elkerüli szirén-veszélyt stb.  Majd fiával együtt legyilkolja a házában éveken keresztül élősködő kérőket, és felfedi magát felesége előtt.

miszerint saját gyermekük fogja megölni Laioszt, ezért gyermeküket egy pásztorra bízzák, hogy ölje meg. A pásztor ehelyett Korinthoszba viszi, ahol a gyermektelen királyi pár sajátjaként neveli. Oedipusz már felnőttként szintén kap egy jóslatot, miszerint meg fogja ölni az apját és feleségül veszi majd az anyját, ezért vissza se megy Korinthoszba „szüleihez”. Théba kapujánál szóváltás miatt megöl egy idős embert (nem tudja, hogy épp az apját, Laioszt). Thébában megfejti a Szfinx talányát, jutalmul feleségül veszi a királynét (nem tudja, hogy anyját). Boldogan élnek, négy gyermekük születik, egészen a dögvészig, ahonnan a dráma története indul. A dráma története egy napon játszódik le: a dögvész sújtotta Thébában Oedipusz a jóslat szerint úgy vethet véget a járványnak, ha  ha megtalálja és megbünteti az előző király, Laiosz gyilkosát. Nyomozni kezd: így feltárul előtte saját rettenetes múltja: apagyilkosság, vérfertőzés, és a hübrisz (= a gőg, hogy azt hitte, kijátszhatja a jóslatokat, azaz az istenek akaratát). Miután felesége szégyenében felakasztja magát, Oedipusz kiszúrja a maga két szemét, és elhagyja a várost.

(eddig  Kreón, Oidipus sógora gyakorolta a hatalmat). A két fiú azonban megöli egymást trónviszály miatt. A király egyiküket (Polüneikészt) nem engedi eltemetni. Miután lánytestvérük, Antigoné megszegi a parancsot (a másik lánytestvér, Iszméné ellenkezése ellenére), a király sziklabörtönbe falaztatja, hogy ott haljon meg. Mire Kreón a jós (Teiresziasz) fenyegetésétől tartva meggondolja magát, addigra Antigoné már felakasztja magát. Kreón fia, Haimón (Antigoné vőlegénye), és annak anyja is öngyilkos lesz. Kreón összeomlik.

(Izrael majdani 12 törzse). A legkisebbel, Józseffel apjuk látványosan kivételez: felmenti a munkák alól, drága ruhákkal látja el. Ráadásul József különös álmokat lát, amelyeket úgy magyaráz, hogy testvérei közül ő lesz a legnagyobb. A testvérek tehát elhatározzák, hogy megölik, ám végül kereskedőknek adják el Józsefet, és apjuknak azt hazudják, hogy vadállat ragadta el. József Egyiptomba kerül rabszolgának, de éles elméje, tehetsége feltűnik gazdájának, Potifárnak, és  házának intézőjévé teszi. Gazdája felesége szemet vet a szép fiatalemberre, de ő ellenáll az asszony csábításának. Az asszony ezért egy jól megrendezett jelenettel gyanúba keveri Józsefet, ami miatt börtönbe vetik. Itt megfejti a fáraó két emberének álmát. Amikor a fáraó is különös álmokat lát, amiket nem tud senki megfejteni, Józsefet kihozzák a börtönből. A fáraó álmai pont úgy teljesednek be, ahogy József magyarázta őket: így a hét bő esztendő alatt Egyiptom eleget tud tartalékolni, hogy a hét szűk esztendőt túlélje. József zsidó létére a fáraó első embere lesz, ő intézi Egyiptom gazdasági ügyeit. Évekkel később testvéreivel is találkozik (az azóta született Benjáminnal is), akiknek megbocsát, sőt testvérei családjait és apját is Egyiptomba hozza.

sorsuk egyre rosszabbra fordul. Az egyiptomiak rabszolgasorban tartják a zsidókat, sőt, látva azok szaporodását, elrendelik a fiúgyermekek megölését. Amikor Mózes megszületik, anyja egy kosárban a vízre bocsátja. A csecsemőt a fáraó lánya találja meg és neveli fel. Mózes tehát egyiptomiként nevelkedik, amíg nem tudatosul benne származása. (Megöl egy zsidót bántalmazó egyiptomit). Innentől pedig vállalja azt a küldetést, hogy a zsidókat kiszabadítja az egyiptomi fogságból. A fáraó természetesen minden eszközzel megpróbálja megakadályozni a kivonulást, ám Isten számos csodával segíti választott népét, hogy Egyiptomból visszatérjen saját földjére. Mózes kapja meg a Sinai hegyen a 10 parancsot tartalmazó kötáblát, amely a erkölcsi útmutatást ad a zsidó népnek.

A történet a trójai háború végétől indul: Aeneis kimenekíti az istenszobrokat az elpusztított Trójából, és Itália felé indul. Odüsszeuszhoz hasonlóan ő is megjárja az alvilágot. Karthagó királynőjével, Didóval keveredik szerelmi kapcsolatba, de elhagyja őt. Hosszas vándorlása végén megalapítja Rómát.

nem a külső történésekre, hanem a lélektani folyamatokra helyezi. Augustinus egy művelt és gazdag polgár, aki társaihoz hasonlóan éli a fiatalok habzsoló és léha életét. A kereszténység tanításait megismerve szembesül életének értéktelenségével, de döntését gyötrő és hosszas belső vívódás előzi meg: nehezen mond búcsút a szórakoztató, könnyed, örömökkel teli életmódnak.  A fordulópontot a híres „kerti jelenet” hozza meg: egy olvasásra buzdító gyermeki ének hatására véletlenszerűen kinyitja a Bibliát, és pont azon a helyen találja meg a választ saját életére vonatkozóan. Gyökeresen szakít eddigi életével (később püspök lesz).

amelynek során végigjárja a Poklot, a Purgatóriumot és a Mennyet. Kalauza Vergilius, aki azonban – pogány lévén – a Mennybe már nem léphet be. A lírai hős/elbeszélő a mennyben találkozik korán meghalt szerelmével, Beatrice-vel. A szerző a mitológia, a történelem és saját korának ismert személyiségeit elhelyezi a túlvilág különböző régióiban (pl. Akhilleuszt, Júdást, Mohamedet, Brutust vagy Odüsszeuszt, ismert pápákat és politikusokat).

hogy a firenzei pestisjárvány idején három férfi és hét nő kimenekül a városból, és az önkéntes karantén 10 napja alatt naponta mindegyikük elmond egy-egy történetet. A történetek jól példázzák a reneszánsz világias szemléletét, kritikusan tekintenek a középkor erkölcseire. Ennek megfelelően a lóvá tett férjek, házsártos feleségek, az őrzést kijátszó szerelmesek, tréfacsinálók, nevetségessé tett babonás, álszent vagy fukar szereplők köré épülnek a történetek.

viszály dúl. Capuletéknél a 13 éves Júliát készülnek férjhez adni Páris herceghez. Montague Rómeót épp szerelmi bánatában találjuk egy Róza nevű nő miatt. A Capulet-házbeli bálon Rómeó és Júlia egymásba szeretnek, és Lőrinc barát támogatásával titokban összeházasodnak. Egy utcai összetűzésben Tybalt (Júlia rokona) megöli Rómeó barátját, Mercutiot, erre Rómeó Tybaltot szúrja le. Közben Júlia is összeütközik szüleivel a Párissal való házassági tervük miatt. Rómaónak gyilkosság miatt menekülnie kell. Júlia a Lőrinc baráttól kapott varázsitallal próbálja megakadályozni a nem kívánt házasságot (tetszhalott állapot). Rómeó titokban hazatér, és szerelme „holtteste” mellett megmérgezi magát. A felébredő Júlia leszúrja magát. A megrendült szülők kibékülnek, és együtt temetik el a halott szerelmeseket.

rászabadítja a törököket az országra. Szigetvár védője a vitézségben és keresztényi értékrendjében is kiemelkedő Zrínyi (az író dédapja), aki maroknyi seregével száll szembe a többszörös túlerőben lévő Szulejmánnal. A történetet szerelmi szálak színesítik: török oldalon Delimán és Cumilla tragikus (szimpatikus, de házasságtörő) szerelme, magyar oldalon Deli Vid és Borbála példaszerű házastársi hűsége és áldozatvállalása. A magyarok ugyan elveszítik a csatát (Zrínyi is meghal), de lelkeikért leszállnak az angyalok, és a mennybe viszik őket.

törökországi száműzetésébe. Rodostón rendszeresen írt soha el nem küldött leveleket egy magyarországi elképzelt nénihez („édes néném”). Ezekben beszámol a környezetről, a törökök különös szokásairól, életmódjáról. Sokszor szól honvágyáról, és dokumentálja Rákóczi utolsó éveit. A levelek színes, kedélyes hangú, szórakoztató alkotások – máskor (pl. a Rákóczi végnapjairól szólók) megrendítőek.

Londontól Törökországig, Argentínától Velencéig. Mestere és tanítója Pangloss, aki bármilyen szörnyűséget él meg utazásai során, nem változtat azon a naiv meggyőződésén, hogy ez a világ a létező világok legjobbika. Vele szemben a szélsőséges pesszimizmust képviseli másik utazótársa, Martin. Candide álláspontja a kettő között ingadozik. Az ironikus – néha szatirikus regény a civilizált világot kiábrándítónak írja le, a „vadakat” pedig szerethető lényeknek (v.ö. Rousseau).

a betolakodó Tartuffe-ért, akit mindenki más utál. Orgon lánya, Mariane férjhez akar menni szerelméhez, Valérhoz. Testvére Damis, és nagybátyja, Cléante támogatják a házassági ügyet. Orgon Tartuffe iránti elvakultságában úgy dönt, hogy hozzáadja lányát Tartuffe-höz, Mariane hiába ellenkezik. Dorine „kiosztja”  Orgont, kibékíti a szakítani készülő szerelmeseket, és tervet sző a házasság megakadályozására. Damis és Dorine megtervezik Tartuffe lebuktatását. Tartuffe heves szerelmi ostromba kezd Elmiránál, Orgon feleségénél. Ő megígéri, hogy nem árul el a férjének semmit, ha cserébe kieszközöli Valér és Mariane lakodalmát. A jelenetet kihallgató Damis elmond mindent Orgonnak, Tartuffe azonban cselesen tisztázni tudja magát Orgon előtt. Sőt Orgon Tartuffe „megrágalmazásáért” kitagadja fiát a házból és Tartuffe-re íratja minden vagyonát.Marianne összeveszik apjával (inkább kolostorba vonul, de nem lesz Tartuffe felesége). Orgon Elmirának sem hiszi, hogy Tartuffe  akarta elcsábítani. Végül az asztal alatt hallgatja ki Tartuffe szerelmi ostromát. Orgon erre kiutasítja Tartuffe-öt a házból, de Tartuffe közli, hogy ez már az ő háza, ráadásul egy kazettát is birtokol Orgon titkaival (a királyság elleni zendülésben Orgont bűnpártolással vádolhatják). Már csak Pernelle asszony hisz Tartuffe-ben. Megjelenik Lojális úr, hogy kilakoltassa a családot. Valér is rossz hírekkel érkezik:  felségsértés címén letartóztatási parancsot adtak ki Orgon ellen.. A rendőrhadnagy viszont egy hirtelen fordulattal Tartuffe-öt kíséri börtönbe, akiről kiderült, hogy hírhedt csaló. Orgonék elindulnak, hogy személyes köszönetet mondjanak az uralkodónak kegyességéért, utána pedig megtartják Mariane és Valér esküvőjét.  

az emberiség történetét két nagy korszakra osztja: az első korszak a természetes emberi lét, a természetes erkölcs korszaka, amelyet a magántulajdon megjelenése választ el a civilizáció korszakától, amely az emberiség romlását jelentette. Ebben a tanulmányban fogalmazza meg a híres „vissza a természetbe” mondatot.

kiábrándulva a tudományokból és az egész életből egyezséget köt az ördöggel, Mephistoval, és eladja neki a lelkét a földi boldogságért. Ez után kezdődik Faust „utazása”, Mephisto teljesíti vágyait, így a végén elégedetten szólítja övéit Faust holttestéhez. Azonban angyalok szállnak le az égből, és Faust lelkét a mennybe viszik.

Dorottya társnőivel együtt rohamot indít a legszebb férfi, Opor kegyeiért. A csúfondáros, cinikus, parodisztikus történet végére – az isteni beavatkozás következményeképpen  – Dorottya megfiatalodik, megszépül és férjhez megy.

az emberiség ősi álmát: mesterségesen létrehoz egy élőlényt. A teremtmény iszonyú kinézetétől azonban megborzad, és elmenekül, a lény pedig kiszabadul a világba. Bár a lény jó szándékkal közeledik az emberekhez, csak elutasítással, kirekesztéssel és gyűlölettel találkozik, ezért maga is gonosszá válik: gyilkolni kezd. Teremtőjétől, Framkensteintől azt kéri, teremtsen számára társat (nőnemű lényt), akivel aztán kivonulna a társadalomból és felhagyna a gyilkolással. Frankenstein azonban nem teljesíti a kérést, ezért a következő áldozat a menyasszonya lesz. Frankenstein innentől haláláig üldözi a lényt, és az üldözésbe belefáradva hal meg. A lény elsiratja teremtőjét, majd felgyújtja magát. A mű a horror, a rémregény első zseniális példánya (egy 18 éves lány tollából).

az irodalmi népiesség programját: azaz, hogy a nemzeti költészetet a népköltészetre kell alapozni. Kölcsey lírájában még nem, de Petőfi és Arany költészetében láthatjuk ennek a programnak a megvalósulását.

II. András uralkodása idején. Az országjárásról (titkokban) hazatérő Bánk szembesül népe nyomorával, az urak elégedetlenségével, és azzal, hogy feleségét a királyné unokaöccse, Ottó el akarja csábítani.Megakadályozza a pártütést (Gertrudis királyné meggyilkolását), de közben Ottó az elkábított Melindát meggyalázza. (Ebben Biberach van segítségére). Bánk nem hisz Melindának, eltiltja közös gyermeküktől. Az intrikus Biberach menekülni próbál, erre Ottó leszúrja. A tébolyult Melinda számon kéri a királynét, erre az eltávolítja a királyi udvarból. Bánk számon kéri a királynét (részben a haza sorsáért, részben Melindáért). A királyné fölényesen viselkedik, sőt tőrrel Bánkra támad, de az összecsapásban végül Bánk szúrja le a királynét. Amikor a király megérkezik, Bánk azzal szembesül, hogy (1) Peturt végezték ki helyette bűnösként, (2) a magyar urak orgyilkosnak tartják, (3)a királyné nem biztos, hogy tudott a csábításról, (4) feleségét útközben Ottó emberei megölték. A király nem bünteti meg, de Bánk összeomlik.

kelletlenül utazik haldokló nagybátyjához vidékre. Szerez egy jóbarátot (Lenszkij), és megismerkedik Lenszkij menyasszonyának különc nővérével, Tatjanával. Tatjana szerelmes lesz Anyeginbe, és a kor szokásaival szakítva levélben szerelmet vall neki. Anyegin udvariasan elutasítja. Majd csupa szeszélyből kikezd barátja menyasszonyával, Olgával. A két barát között ezért párbajra kerül sor, ami Lenszkij halálával végződik. Anyegin elmegy a faluból. Tatjanaék Moszkvába költöznek: őt is férjhez adják. Sok évvel később Anyegin is Moszkvába keveredik, és újra találkozik a már férjes Tatjanával. Ezúttal ő lesz szerelmes, és levelekkel ostromolja Tatjanát. Miután a nő nem válaszol, meglátogatja. Ekkor derül ki, hogy Tatjana még mindig őt szereti, de de nem lesz hűtlen a férjéhez. Az elbeszélő kedélyesen szólítja meg az olvasót, végig kommentálja a saját történetét, a szereplőket saját, személyes ismerőseként mutatja be.

a tündérlánnyal, aki éjjelente ellopja az aranyalmát a kertjük fájáról – egymásba szeretnek, de szerelmük beteljesedését Mirigy, a boszorkány akadályozza. Csongor körbejárja a világot Tünde után, Kísérője Balga lesz, aki tündérré vált feleségét, Ilmát keresi. A hármasútnál megjelenő Kalmár, Tudós és Fejedelem alternatívákat kínálnak az élethez, de a második találkozásnál kiderül, hogy a földön hajszolt javaikat elveszítették. A három ördögfi előbb akadélyozói, végül segítői lesznek a szerelmeseknek. Csongor nem találja meg Tündérhont. de Tünde az Éj királynője előtt lemond halhatatlanságáról, így a földön, halandóként végül boldogok lehetnek Csongorral.

Szemérmetes Erzsóknak a bájaiért ketten vetélkednek: Fejenagy, kovács, „a helység kalapácsa” és a „lágyszivü kántor”, akinek segítségére van a fondor lelkületű egyházfi, Harangláb. A vetélkedés tömegverekedéssé fajul, Erzsók elájul, ki kell hívni a bírót, aki segítségül beveti a nehézfegyverzetet is: a lágyszivü kántor feleségét. Márta asszony hazacipeli a hűtlenkedő férjet, Fejenagyot pedig, a verekedés kirobbantóját kalodába zárják.

tesz ki az utcára. A hányattatott gyerekkor (lop, koldul, majd szolga lesz) csak egyetlen jót hoz a számára, hogy szolgaként az úrigyerek mellett ő is tanul. 16 évesen elhagyja az úri házat. Egykori oktatója biztatására és adományából tovább tanul, és egy falu szeretett jegyzője lesz, azonban a pap és földesúr elüldözik. Szerelme, a falu kiasszonya azonban utána szökik, és osztozik nyomorúságos sorsában. Egyik gyermeke éhenhal. A cenzúra miatt illegálisan nyomtatja ki és terjeszti politikai műveit, ezért börtönbe zárják. 10 év után szabadul, ekkora felesége meghalt. Sikertelen merényletet követ el a király ellen, ezért a tömeg gyalázkodása mellett kivégzik.

egy kegyvesztett törököt menekítve mesés vagyonhoz jut – bár nem tiszta eszközökkel. Innentől bármit tesz, minden „arannyá válik a kezében”. A török lánya, Tímea eközben szolgaként él Brazovicsék házában. B.Athalie elhiteti vele, hogy Kacsuka hadnagy őt szereti, noha az inkább Athalie vagyonára pályázik. Tímár tönkreteszi Brazovicsot, és feleségül veszi Tímeát – így a két nő „szerepet cserél”: Tímea lesz a ház úrnője (az elszegényedett Athalie pedig nem kell már Kacsukának). Tímea még mindig Kacsukába szerelmes, és nem tudja Mihályt boldoggá tenni. Mihály a boldogságot a Senki szigetén találja meg Noéminél, ahova titokban jár és gyermeke is születik. Miután sok titkának tudója, Krisztyán Tódor az ő ruháiban hal meg, Mihály eltűnhet a világból (halottnak hiszik). Timea hozzámehet szerelméhez, bár Athalie, csak hogy boldogtalanná tegye, (miután megpróbálja megölni Tímeát) elárulja neki férje nyilvánvalóan él. Mihály örökre a Senki szigetére költözik, mindenét hátrahagyva.

követ érkezik Budáról. A király hívatja Toldit, mert a magyarokat ócsárló olasz vitéznek nem akad legyőzője. (A vállalkozó két Gyulafi-fivér  közül egyik meghal, másik megsebesül). Toldi barátcsuhában érkezik, legyőzi az olasz vitézt. Az ujjongó nép a palotába viszi, ahol az apródok éppen egy Toldiról szóló gúnydalon szórakoznak. Toldi agyonüt hármat, és hazavágtat. A király elrendeli elfogatását, de mire emberei Toldihoz érnek, már haldoklik. A király még tud vele néhány szót váltani. Utolsó vitájukban Toldi az ősi nemzeti hagyományok, a régi vitézi erkölcs megőrzése mellett foglal állást. A király egy új, szellemi erejével hódító nemzedéket, az idők változásának, a modernizálódásnak a nézőpontját állítja szembe vele.

Ponrácz István gróf. Megvesz egy artistanőt, Estellát, akire a nála vendégeskedő Behenczy Károly szemet vet, ezért Pongrácz börtönbe veti. Estella kiszabadítja a rabot, és Besztercére szökik vele. Pongrácz tehát hadjáratot indít Beszterce ellen. A sereg Zsolnán halad át, ahol túszként egy fiatal lányt ajánlanak neki Estella helyett: Apolkát. Apolkát ugyanis, akit két nagybátyja eddig felváltva és egymással versengve nevelt, mindketten kidobták, mert beleszeretett egyikük fiába, Miloslavba. Pongrácz elfogadja az ajánlatot, Apolkát úgy megszereti, mintha saját lánya lenne. Nedec várában megváltozik az élet, a háborús játékok helyett bálok és fogadások töltik ki Pongrácz idejét. Azonban megjelenik Miloslav, hogy feleségül kérje Apolkát. Pongrácz börtönbe vetteti, ezért a karhatalom várostromba kezd, hogy kiszabadítsák. Előkerítik Estellát is, így a „túsz” Apolkát ki kell adnia. Pongrácz erre megácsoltatja a koporsóját, és színpadiasan megrendezi a halálát. Középkori módra a lovával együtt temetik el.

tesz rá fanyalgó megjegyzéseket, és követeli részét a teremtésből. Megkapja tehát az Éden közepén álló fát. Ráveszi Ádámot és Évát, hogy egyenek a tudás fájának gyümölcséből. Az Édenből való kiűzetés után Ádám azt kéri Lucifertől, hogy mutassa meg neki az emberiség jövőjét. Ádám és Éva innentől – Lucifer kalauzolásával – végigélik a történelmet az ókori Egyiptomtól a kapitalista Londonig, majd a disztopikus színek következnek. Amikor Ádám látja, hogy a történelem végére az ember állattá silányul, öngyilkos akar lenni. De nem akadályozhatja meg a jövő beteljesülését, mivel Éva a szíve alatt hordja gyermeküket. Ádám konklúziója az, hogy az emberi élet értéke nem a cél elérésében, hanem a célokért való küzdés folyamatában rejlik.

tudatosul benne, hogy a dermesztő hidegtől már nem védi meg régi, elnyűtt köpönyege, ezért kénytelen újat varratni. Fegyelmezetten takarékoskodik, így ki tudja fizetni a vadonatúj köpönyeget. Azonban már az első napon ellopják tőle. A hatóságoktól nem kap segítséget, köpönyeg nélkül megfázik és meghal. Majd kísértetként visszajár, és köpönyegeket rabol.

három gyerekkel, és éppen karácsonyra készülnek. Három nappal később Nóra összecsomagol, és elhagyja a családot: a három nap alatt ugyanis feltárul az egész múlt, és az, hogy egész házasságuk hazugságra épült. Évekkel ezelőtt ugyanis Nóra nagy összegű kölcsönt vett fel Krogstadtól, férje egyik beosztottjától, és a szerződésre halott apja aláírását hamisította. A sok pénz halálos beteg férje olaszországi gyógykezelésére kellett, ezt az összeget törleszti évek óta titokban, férje tudta nélkül Krogstad felé. Krisztina, Nóra gyerekkori barátnője munkát keresni érkezik a városba. Helmer épp ki akarja rúgni Krogstadot (bűne, hogy aláírást hamisított), és Krisztina kaphatja meg az állást (az is kiderül, hogy Krogstad és Krisztina régen szerették egymást). Krogstad megzsarolja Nórát: mindent elárul a férjnek, ha nem akadályozza meg a kirúgását. Miután Nóra nem tudja megakadályozni, Krogstad  elküldi a levelet Helmernek, amiben beszámol Nóra aláírás-hamisításáról. Nóra előbb mindent elkövet, hogy Helmer ne kapja meg a levelet, végül mégis úgy dönt, férjének meg kell tudnia az igazságot. Helmer, amikor elolvassa a levelet, őrjöng, Nórát eltiltja a gyerekektől, de a külvilág előtt meg akarja őrizni a boldog házasság látszatát. Pár perc múlva, amikor biztosítékot kap rá, hogy Krogstad nem fogja nyilvánosságra hozni az ügyet, egy pillanat alatt újra szerető és rajongó férjjé válik, és visszavonja a Nórára tett degradáló megjegyzéseit. Nóra számára azonban kiderül, hogy ki mellett élt eddig, és kilép a családból.

munkatársak látogatást tesznek az özvegynél. Innentől visszatekintünk a múltba, és megismerjük Ivan Ilijics életét, majd a halálhoz vezető útját. Ivan Ilijics szépen halad felfelé a ranglétrán, így a hivatalnokok kényelmes és konvencionális életét éli, házasságát unja, szabadidejét kártyázással tölti. Új lakásának berendezése közben leesik a létráról, de sérülését elbagatellizálja. Állapota egyre rosszabbodik. Családja érzéketlenül reagál szenvedéseire, hazugságokkal áltatják. Utolsó időszakában a halállal való megküzdés különböző stádiumain megy keresztül, a reménytől a reménytelenségig, az elutasítástól az elfogadásig. Az egyetlen empatikus ember a környezetében Geraszim, a szolga, aki nem hazudik neki. Ivan Ilijics szembenéz a múltjával, és azzal, hogy hazugságra építette az életét. E szembenézés és a gyónás után megkönnyebbülve hal meg.

a szabadtéri színpadon, ám érdektelenség miatt kudarcba fullad az előadás. Anyja (Arkagyina), a híres színésznő és szeretője, a sikeres író, (Trigorin) is épp a településen vannak. Trepljov Nyinát, a színészi pályára készülő lányt szereti, Mása, a jószágigazgató alkoholista lánya pedig Trepljovot. Mása anyja pedig Dornt, az orvost. Nyina beleszeret Trigorinba, és elszökik vele. Trepljov öngyilkosságot kísérel meg, de nem sikerül. Trepljov elhagyja Nyinát, Mása boldogtalan házasságot köt a szegény tanítóval.  Két-három év telik el, és mindenki ugyanolyan boldogtalan, mint a dráma elején.

uralják a kultúrát. A pápa betegeskedik: Bakócz, mint reménybeli következő pápa, a városba érkezik. Innentől politikai játszmák kezdődnek a következő pápa megválasztása körül: mindenki megvesztegetéssel próbálkozik, maga Bakócz is. Bakócz kísérője (unokaöccse), Vértesi Tamás beleszeret egy Fiametta nevű kurtizánba. Úgy tűnik, Fiametta is Bakócz törekvéseit támogatja. Tamás feltétlenül megbízik benne, és megosztja vele Bakócz titkos feljegyzéseit. Később kiderül, hogy Fiametta kém, és valójában Medici pápává választását támogatja. Időközben beleszeret ő is Tamásba, és felhagyna a kettős játékkal, de amikor egyértelműen felkínálja magát, Tamás visszautasítja. Fiametta bosszút esküszik (megpróbálja megöletni is Tamást), és barátai segítségével Medicit juttatják pápai hatalomhoz. Mielőtt a magyar küldöttség hazaindul, Fiametta szerelmet vall Tamásnak, de Tamás szótlanul hagyja el.

prédikáljon. Jónás az ellenkező irányba indul hajóval, megszökik a küldetése elől. Útközben vihar kerekedik, és Jónást, mint bűnbakot a tengerbe dobják. Egy cethal nyeli le, három napot tölt a cethal gyomrában, miközben imádkozik és megbánja tettét. Isten újra elküldi Jónást, az elmegy Ninivébe és prédikál. A ninivei emberek nem veszik komolyan és csúfot űznek belőle. Erre Jónás elhagyja a várost, és várja a pusztulását, de 40 nap elteltével a város még áll. Jónás számonkéri Istent, hogy cserbenhagyta és megcsúfolta a niniveiek előtt. Isten a az egy nap alatt kikelő és elszáradó tök hasonlatával érteti meg Jónással a történések lényegét.

játszódik. A Vízy-házaspárhoz új cselédlány kerül: Édes Anna, akiről hamar bebizonyosodik, hogy tökéletesebbről nem is álmodhattak volna. Ennek ellenére a lány folyamatos megaláztatásoknak van kitéve: Vízyné arrogánsan bánik vele, lopási próbáknak teszi ki, nem engedi férjhez menni. Unokaöccse, Jancsi úrfi pedig teherbe ejti, a magzatelhajtás után elhagyja. Anna szótlanul, csendben tűri a megpróbáltatásokat, majd egy esti vendégfogadás után hidegvérrel leszúrja gazdáit. A tárgyaláson csak a család ismerőse, Moviszter doktor áll ki mellette, aki szerint Annát teljesen megfosztották emberi mivoltától.

aki életében soha nem lakott jól, a gazda lányának lakodalmára hivatalos. A megkeseredett, nyomorúságában érzéketlenné vált ember elhatározza, hogy kieszi a vagyonából a földesurat. A lakodalomban erején felül teljesít, hihetetlen mennyiséget eszik. Egy torkán megakadó húsdarabtól azonban megfullad.

(Borbíró, Csörgheö Csuli) esznek, isznak, nótáznak, és unalmukban ízléstelen tréfákat követnek el egymással és a helyiekkel. Kulturális igényük nincs. Kivétel a tehetséges Szakmáry Zoltán, aki fejlesztéseken gondolkozik, és létrehozott egy kis mintagazdaságot az Alföld közepén. Itt rejtegeti  éd taníttatja szeretőjét, a számító summáslányt, Rozikát. Felesége, Eszter rájön a titokra és elfordul tőle, Rozika is elhagyja, és adósságait sem tudja kifizetni. Nagy dáridót rendez a birtokán, ennek csúcspontjaként felgyújtja a tanyáját és főbe lövi magát.

(nincs megnevezve) a hegyekben pásztorkodik, itt szeret bele Anikóba. Barátja Durdukás, a román fiú. Tiltott fegyvertartás miatt a román hatóság mindenét elveszi, húgával a hegyekben élnek egy kalyibában. Erdélyt visszacsatolják, ő házasságot kör Anikóval, gyermeke születik, jó állása lesz (erdőfelügyelő) – a boldogság időszakát éli. A második világháború idején bevonul, kiváló katona lesz, megtapasztalja a borzalmakat, a románok kegyetlenkedéseit. Hazatérve látja, hogy Durdukás, aki közben a sógora lett,  a feleségét (hősünk húgát) kiszolgáltatja részeg oroszoknak. Feleségét is holtan találja, akit több tucat katona erőszakolt meg. Magyarországon csatlakozik a hadsereghez, de miután elveszítjük a háborút, visszatér Erdélybe. Mindenhol árulással és hitványsággal találkozik. Mivel háborús bűnösként tartják nyilván, visszavonul a hegyekbe, törvényen kívüli életet él számos társával. Majd Nyugatra vándorol, ahol egyetlen célt tűz ki magának: kikövetelni az igazságot, visszaperelni elvesztett hazáját.