A költészet irányai az 1960-as, 70-es években
A 60-as évek végétől némiképp enyhült a politikai légkör, bár a kultúra komoly ellenőrzés alatt állt. Élnek a hagyományosnak tekinthető költői magatartásformák is (pl. a vátesz-szerep: Nagy László, a vallomásosság: Pilinszky), de új költői magatartásformák és látásmódok is megjelennek, pl. a szerepekre bomló individuum (Weöres).
Számos modern költőnél, a fiatalabb nemzedéknél felbomlanak a hagyományos költői szerepek,
- az individuum háttérbe szorul,
- a líra nyelve közelebb kerül a köznyelvhez (lírátlanítás),
- előtérbe kerül a líra „szövegszerűsége”, a játék a nyelvvel és a szerepekkel,
- értékválság továbbra is van, de a viszony már nem tragikus, inkább ironikus vagy groteszk
- a Nyugat személyes, vallomásos lírája helyett inkább tárgyiasság
Orbán Ottó ilyen szempontból a hagyományos és a modern „metszéspontján” helyezhető el: ő maga is részben klasszikusnak tartja magát
Szerzők és művek megidézése
Az evokáció felidézést jelent. Az irodalomban az az eljárás, amikor a szerző vagy egy ismert alkotásra utal (például a címmel, szövegrésszel, jellemző szóval), vagy egy ismert szerző stílusát idézi meg. Az evokáció különböző formái jelennek meg Orbán verseiben: konkrét szerzők vagy irodalmi alakok név szerint említve:
- konkrét művekre utalás (szó szerint, vagy átírva), pl. Epilógus (Þ Arany János: Epilógus)
- stílusjátékok: más korok vagy adott szerzők stílusában írott költemények (Melyben Balassi módján fohászkodik)
- Csokonai elissza sosemvolt tanári fizetését: ebben Csokonai stílusát utánozza
- Találkozás egy szellemmel: József Attila alakját idézi meg
- mindez egyszerre fejezi ki a hagyományok tiszteletét és megkérdőjelezését is (pl. a szimbolikus nagy magyar költemények profanizált parafrázisai)
- Jelentősége: az értelmezési lehetőségek erősen függnek az olvasó műveltségétől: melyik sorokat, stílusokat, műveket ismeri fel.
Költői hagyományok és a poszmodern ötvözése
Orbán a klasszikus értelemben vett formákat és műfajokat alkalmazza költeményeiben (különösképp stílusimitációiban). Pl. Balassi-strófában írta a Kiben Balassi módjára fohászkodik (a címadás is Balassit idézi).
A posztmodern nehezen meghatározható fogalom, a 60-as években kezdődő irodalmi-művészeti megújulást jellemzik a fogalommal. Jelentése „modern utáni”, a irodalmi irány(ok?) összefoglaló neve, teljes értelme még ma is vitatott. Egyik fontos jellemzője az intertextualitás: a lényege, hogy megváltozik a szövegekhez való viszony: egy előre kész, adott szöveg más szövegkörnyezetbe kerül (az idézés jelölése nélkül), így gazdagítja a jelentést, tulajdonképpen szövegek újraírása, -értelmezése, -felhasználása. Orbán Ottónál számos példát találunk erre.
Néhány költemény bemutatása
A szövegekhez kattints ide.
A walesi pártok
(Bökvers: tréfálkozó, szurkálódó, gúnyos költemény). A költeményben a magyar sajtót és újságírókat gúnyolja hazugságaik, szenzációhajhászásuk miatt. Megtartja a ballada párbeszédes formáját: újságírók párbeszéde a „hatalommal” (Vérvád király). Számos elemet átvesz Arany János költeményéből (pl. hah, hah, mi zúg…, vágtat fakó lován…, Felség! stb). Stílusában azonban sok helyen eltér Arany választékos nyelvezetétől, a trágárság is stílusának a része (pl. hű alfelünk)
Csokonai elissza sosemvolt tanári fizetését
A címben utal az ismert életrajzi tényre: Csokonai tanárként dolgozott Csurgón, de mindig nélkülözött. Csokonai számos pajzán, nyers, vaskos verset írt a testi szerelemről (főleg népies verseket, erre utal a népies női név, a Rózsi). A szerző felszólítja Csokonait az ivásra, és rejtetten (a rím kimondása nélkül) a testi szerelem élvezetére. Stílusában követi Csokonait, régies szavakat használ, pl.: mélyire, bölcselmek (Csokonai filozofikus verseire utalás).
Melyben Balassi módjára fohászkodik
Orbán Ottó utolsó éveit súlyos betegségben élte, ekkor számos versben megfogalmazta a halál közelségét. Ilyen létösszegző vers ez is. Miért Balassit választja, hogy saját állapotáról vallomást tegyen? – mert Balassi számos istenes versében hasonlóképpen fohászkodik az Istenhez. Balassi stílusának fordulatai fellelhetők a versben (pl. Isten szabad ege, madarak serege…). Balassira emlékeztet a záradék, amelyben megfogalmazza, hol és milyen körülmények között írta a verset. A vers formája természetesen Balassi-strófa.
Találkozás egy szellemmel
A költeményben példaképét, József Attilát szólítja meg. Több esetben felidézi halálának körülményeit (véres ing, sín), de sokkal inkább József Attila költészetének jellemzőit, jellemő szavait (árva, csillagok, űr, fönn-lenn). A költeményben azonosságot vállal a tragikus sorsú költővel, utal egy hajdani szerelmi történetére Etus lányával.
Haragosi
A költemény puszta költői játék: Weöres Sándor ismert versének köznyelvre fordítása. Az alkotás rámutat arra, hogy a költemények lényege nem mindig vagy nem csak a tartalomban van, hanem a stílusban és formában, hiszen ebben az esetben teljesen komikussá válik ez a fordítás.
Összefoglalás
- Orbán költészetére jellemző konkrét művekre utalás (szó szerint, vagy átírva)
- stílusjátékok: más korok vagy adott szerzők stílusában írott költemények mindez egyszerre fejezi ki a hagyományok tiszteletét és megkérdőjelezését is Jelentősége: az értelmezési lehetőségek erősen függnek az olvasó műveltségétől: melyik sorokat, stílusokat, műveket ismeri fel.