A nyelvemlékek: nyelv régebbi állapotát tükröző, írásban fennmaradt szövegek. A rokon nyelvek közül mi rendelkezünk a legrégebbi nyelvemlékekkel. Két fajtájuk van:
- szórványemlék: idegen nyelvi környezetbe ágyazott magyar nyelvi elemek (szavak, félmondatok (pl. a Tihanyi Apátság Alapítólevele számos magyar szót tartalmaz latin nyelvű környezetben)
- szövegemlék: összefüggő magyar nyelvű szöveg.
Négy, irodalmi és nyelvi szempontból legfontosabb nyelvemlékünk:
- Tihanyi Apátság alapítólevele (1055)
- Halotti Beszéd és Könyörgés (1200 körül)
- Ómagyar Mária-siralom (1300 körül)
- Károly-Biblia (1590).
VIDEÓ A NYELVEMLÉKEKRŐL – ÉRDEKESSÉGEKKEL
Halotti Beszéd és Könyörgés (HB)
Első összefüggő magyar nyelvű szövegemlékünk egy temetési beszéd (gyászbeszéd). A szerzőt nem ismerjük, és azt sem tudjuk, kinek a temetésére készült a szónoklat.
A szöveg a 1200 körül keletkezett. A bibliai példára (teremtés-bűnbeesés) alapozva jut el a jelen állapotig, a halál magyarázatáig, majd a szentek segítségét kéri a halott üdvözüléséhez. A szöveg a Pray-kódexben található.
Nyelvi jellemzői:
- a mainál többféle igeidő (háromféle múlt idő: terümtevé, mondá, adta vala)
- az igekötők még nem kapcsolódtak teljesen az igéhez (meg szakasztja)
- a toldalékokat még nem kapcsolják egyértelműen a szótőhöz (gyümölcs tül)
Ómagyar Mária-siralom (OMS)
Az első összefüggő magyar nyelvű lírai emlék 1300 körül keletkezett és a belgiumi Leuweni kódexben található. Szerzőjét nem ismerjük, alkotását az ismert európai siraloménekek mintájára írta.
Nyelvi jellemzők:
- zártabb magánhangzórendszer: volék, világum
- kettőshangzók (amelyekből később hosszú magánhangzók lettek): zsidou, sirou
- következetlen helyesírás (wylag, vylag)
A költemény igen gazdag stíluseszközökben. Ez arra utal, hogy a korban már fejlett a magyar nyelvű lírai költészet.