A nyelvek száma

A világon 3000-6000 nyelvet tartanak számon. A szám azért ilyen bizonytalan, mert sok esetben nehéz megállapítani, hogy hol vannak a nyelvek határai, mikor beszélünk két önálló nyelvről. A spanyolnak a latin amerikai országokban pl. sokféle kiejtési változata létezik (sok esetben külön szókincse is), mégis egy nyelvként tartjuk számon.  A kínait is, holott a kínai különböző változatait beszélők nem is mindig értik egymást. A cseh és a szlovák nyelvet beszélők megértik egymást, de nyelvüket külön nyelvnek tekintjük.

A nyelvek sorsa

A nyelvek száma radikálisan csökken. A globalizáció ebbe az irányba hat, különösen a volt gyarmatokon szorulnak egyre inkább háttérbe, majd halnak ki a nyelvek (pl. indián nyelvek). Nyelvészi előrejelzések szerint a nyelvek száma 100 éven belül megfeleződik.

A főbb nyelvcsaládok:

Indoeurópai: az európai nyelvek nagy többsége ide tartozik. Négy nagyobb ága van:

  • latin nyelvek (portugál, spanyol, olasz, román, stb.)
  • görög
  • szláv nyelvek (szlovák, cseh, orosz, szlovén stb.)
  • germán nyelvek (német, angol, norvég, stb.)

Finnugor: a magyar nyelv és nyelvrokonaink (finn, észt, hanti, manysi, stb.)

Sémi-hámi (afroázsiai): arab, héber, arámi, amhara

sino-tibeti: kínai, tibeti, burmai

Ural-altáji: török, mongol

Ezen kívül számos egyéb, indián vagy afrikai nyelvet tömörítő nyelvcsalád van még (összesen kb. 150 nyelvcsaládot különböztetnek meg a kutatók).

A nyelvek csoportosítása

élő olasz, finn, szuahéli…
holt etruszk, ógörög, szanszkrit, óhéber…

 

természetes arab, kínai, török
mesterséges volapük, eszperantó

 

Szerkezet (típus) szerint

Izoláló (elkülönítő) A nyelvtani viszonyokat külön nyelvtani egységekkel fejezi ki. Pl. kínai, vietnámi, indonéz nyelvek.

Az angolban is jellemző ez a jelenség, bár az angol nem tisztán izoláló nyelv. Pl. Have you ever been in Africa?  (ezt magyarul  sokkal kevesebb szóval ki tudjuk fejezni).
agglutináló (ragasztó) A szóelemeket egymáshoz kapcsoljuk (ragasztjuk), így  szóképzés, a szóösszetétel és a toldalékok gazdagsága jellemzi ezeket a nyelveket.  A magyar nyelv ide sorolható.
flektáló (hajlító) A nyelvtani viszonyokat a szótő belsejének változásával fejezi ki.  Nem különíthetők el a szóelemek, mint pl. a múlt idő jele. Az angol és a német ide sorolható. Flektáló jelenség pl. az igék három alakja:

speak, spoke, spoken.
inkorporáló (bekebelező) Egy szóval fejez ki egy egész mondatnyi egységet.

Például a Mexikóban beszélt nawatl nyelv nimitztlamaka szavának jelentése ’én adok neked valamit’.

A magyarban is van ilyen jelenség: a „látlak” kifejezi az alanyt, a tárgyat és az állítmányt egyaránt.

 A magyar nyelv ennyire agglutináló…