A magyar felvilágosodás irodalmi élete

A XVIII. század végén eleven, pezsgő, gazdag irodalmi élet alakult ki, amelynek irányítója  Kazinczy Ferenc volt. A magyar felvilágosodás irodalmának legfőbb célja: a kulturális elmaradottság felszámolása, önálló és jellegzetes magyar kultúra létrehozása. Az irodalmi életben fontos területek:

  • Színjátszás: magyar nyelven játszó színjátszó csoportok alakultak, de nem volt állandó színház
  • folyóiratok indulnak
  • Nyelvi program (nyelvújítás)

A tudományos, jogi és államigazgatási nyelv a latin, a magyar nyelv szegényes, nincs szó számos szakkifejezésre. Az írók mindent megtettek azért, hogy meginduljon a magyar nyelvű könyvkiadás, hogy fordítások szülessenek, s hogy a magyar nyelvet megreformálják (nyelvújítás). Ebben az alakuló, forrongó kulturális környezetben élt Csokonai Vitéz Mihály, a magyar felvilágosodás korának lírikusa.

 Csokonai pályaképe

 1773-ban született Debrecenben, elszegényedett nemesi családban. A debreceni református kollégium diákja volt, már itt felhívta magára a figyelmet tehetségével. Amikor végzett, a poétai osztály vezetője lett, s egyenes út vezetett volna a professzorságig, de fegyelmezetlenségei miatt (diákjainak mindent megengedett, sokat késett, stb) kicsapták a kollégiumból.  Ezután jogot tanult Sárospatakon: onnan is kicsapták, mert szemtanúja volt Martinovicsék kivégzésének.

1796-ban Pozsonyba ment, az országgyűlés ideje alatt indította meg Diétai Magyar Múzsa c. irodalmi lapját. A főurak várt támogatása azonban elmaradt, így a folyóirat néhány szám után megszűnt.

Komáromban házitanító lett, beleszeretett a családfő lányába, Vajda Juliannába. Az apa féltette lányát a bizonytalan helyzetű költőtől. Míg Csokonai jövedelmező munka után nézett, Julianna férjhez ment. Ezután Csurgón vállalt helyettes tanári állást. 1800-ban hazatért Debrecenbe, 2 év múlva házukat tűzvész pusztította el. 1804 decemberében Rhédei grófnő temetésén olvasta fel Halotti versek c. művét, itt meghűlt, és 1805 januárjában tüdőgyulladásban halt meg.

Költészete 

Csokonai életműve rendkívül gazdag. Már zsenge ifjúkorától kezdve rendszeresen ír: epikai, lírai és drámai műveket egyaránt olvashatunk tőle. Bármilyen stílusban és formában könnyedén verselt, témái rendkívül sokszínűek. 

Költészetében a KLASSZICIZMUS, SZENTIMENTALIZMUS, ROKOKÓ és NÉPIES stílus elemeit nevezhetjük meg. Kedvelt műfajai: dal, népies helyzetdal, filozófiai tanköltemény, elégia, óda.

 Tartózkodó kérelem

Az ígéretes Lilla-szerelem időszakában rokokó stílusú verseket írt: idilli, kisebb méretű költemények ezek, amelyek a felhőtlen boldogságot, a Lillával eltöltött örömteli perceket fogalmazzák meg. (A boldogság, Az esküvés).  A rokokóra jellemzők a miniatűr formák, a boldogság kifejezése, a kis részletek dicsérete (szem, ajak, csók). A költemény műfaja dal, ezt a műfajt kedvelték a rokokó korában. (Csokonai rokokó verseiről kisfilm).

A szerelmi költészetnek ez a formája évszázadok óta tipikus: a nő külső szépségének leírása (szem ragyogása, ajkak), virágszimbolika. A vers ritmikája játékos, (egyben tökéletesen szabályos).

 A Reményhez

 Életében sok csalódás érte (elvesztett szerelem, szegénység, nélkülözés, meg nem valósuló irodalmi tervek): a szentimentális költészet alkalmas volt fájdalmainak érzékletes kifejezésére (E/1, általában személyes érzelmek, a hiány kifejezése jellemzi). Főként a szerelmi csalódás után írta szentimentális stílusú verseit.

A Reményhez műfaja: az elégia és az óda között áll. Ódai vonás: a Remény megszólítása (nőként tekint rá, azonosítja Lillával) és a hangnem. Elégikus vonás: hiányt, csalódottságot, fájdalmat fejez ki, beletörődik a sorsába. A költemény tudatos, átgondolt szerkezetű:

  Szegény Zsuzsi a táborozáskor

Versbeli magatartása és témaválasztása népies: egy parasztlány nevében beszél, akinek elviszik a szeretőjét katonának. A költemény népies helyzetdal: E/1-ben egy népi alak hangján szólal meg, a szituáció jellegzetesen a hétköznapok népi világát idézi fel. Nyelvezete, metaforái is a folklórhoz kötik (pl. árva gerlice).

 A felvilágosodás eszméi, klasszicista versépítés

Csokonaira hatottak a felvilágosodás eszméi és a klasszicizmus stílusa. Ez utóbbi jellemzői: a rendkívül szigorú forma, tudatos szerkesztés, antik utalások, az antik versmérték és műfajok alkalmazása. A felvilágosodás korának klasszicista stílusú műfaja a filozófiai tanköltemény. Csokonai Az estve és a Konstancinápoly című filozófiai tankölteménye a pictura (leírás) és a sententia (tanítás) hagyományos részeiből épül fel. Mindkét költeményben helyet kapnak a felvilágosodás eszméi: Csokonai különösen Rousseau gondolatait tette magáévá az emberek közötti egyenlőségről, a civilizált világgal szembeállított természetes életformáról.

Összefoglalás

Csokonai kétségkívül korának zsenije volt, de az a költői létforma, amelyet elképzelt magának, csak egy nemzedékkel később (pl. Petőfi esetében) valósulhatott meg.

A korán született géniuszról a 250. születésnapjára írott cikkem itt olvasható.