A thébai mondakör
A thébai mondakörhöz kapcsolódó három dráma (Oidipusz király, Oidipusz Kolonoszban, Antigoné) egy család több nemzedéken át húzódó tragédiáit dolgozza fel. (A görög tragédiák alapja a mitológiából vett ismert történet).
Szophoklész (i.e. V. szd) az ókori görög drámairodalom kiemelkedő szerzője. Drámaírói munkássága mellett színész is volt. Huszonnyolc alkalommal nyerte meg a drámai versenyt. Csak néhány drámája maradt fenn.
Oidipusz király
- Laiosz király és felesége jóslatot kapnak, miszerint saját gyermekük fogja megölni Laioszt
- Ezért gyermeküket egy pásztorra bízzák, hogy ölje meg
- A pásztor ehelyett Korinthoszba viszi, ahol a gyermektelen királyi pár sajátjaként neveli
- Oedipusz már felnőttként szintén kap egy jóslatot, miszerint meg fogja ölni az apját és feleségül veszi majd az anyját
- ezért vissza se megy Korinthoszba, hogy megvédje „szüleit”
- Théba kapujánál szóváltás miatt megöl egy idős embert (nem tudja, hogy Laioszt)
- Thébában megfejti a Szfinx talányát, jutalmul feleségül veszi a királynét (nem tudja, hogy anyját)
- Boldogan élnek, négy gyermekük születik, egészen a dögvészig, ahonnan a dráma története indul.
A dráma története egy napon játszódik le: a dögvész sújtotta Thébában Oedipusz a jóslat szerint úgy vethet véget a járványnak, ha ha megtalálja és megbünteti az előző király, Laiosz gyilkosát. Nyomozni kezd: így feltárul saját rettenetes múltja: Miután felesége szégyenében felakasztja magát, Oedipusz kiszúrja a maga két szemét, és elhagyja a várost.
A drámában igazi cselekmény alig történik: voltaképpen a dráma kezdetén már minden megtörtént: így a teljes alkotás szinte csak a múltbeli események feltárása (analitikus dráma)
Antigoné
Sok évvel később Oidipusz (aki már halott) két fia megöli egymást a trónviszály miatt. A király (Kreón, Oidipus sógora) egyiküket nem engedi eltemetni. Miután lánytestvérük, Antigoné megszegi a parancsot, a király sziklabörtönbe falaztatja, hogy ott haljon meg. Mire Kreón a jós fenyegetésétől tartva meggondolja magát, addigra Antigoné már felakasztja magát. Kreón fia, Haimón (Antigoné vőlegénye), és annak anyja is öngyilkos lesz. Kreón összeomlik.
A tragédia az isteni parancs (halottak tisztelete) és Kreón emberi gőgje szembenállásából adódik.
A HÁRMAS EGYSÉG ELVE, A DRÁMA ÖT RÉSZE
Mindkét alkotás betartja a hármas egység elvét: a cselekmény szigorúan egy szálon fut, nincsenek mellékszálak, nincs fölösleges kitérő.
A görög színház sajátos felépítéséből adódik, hogy nem tudnak idősíkot és helyszínt váltani (nincs függöny és felvonások). Ezért mindkét teljes dráma egy helyszínen (a királyi palota előtt) és időbeli ugrás nélkül (1 nap alatt) lejátszódik.
Emellett mindkét alkotás megfeleltethető a dráma hagyományos öt részének.
Tragédia, tragikus hős, fő problémák
Mindkét alkotás tragédia: a középpontjukban egy nagy formátumú hős összeomlása áll. A fő kérdések, hogy harcolhatunk-e az istenek akarata, a végzetünk ellen? Laiosz és Iokaszté, valamint Oidipusz is azt hiszik, kijátszották az isteneket. Kreón szembeszáll az isteni törvénnyel. Mindannyian HÜBRISZT követnek el (vagyis az isteni akarat/végzet fölé helyezik a sajátjukat).
Kisfilm az Oidipuszról, az elején animáció a történetről: