A nyelv tagolódása
Az egységes nemzeti nyelv kialakulása a nyelvújítás korához kötődik. Nemzeti nyelvünk azonban több variációban él, nyelvváltozatokra tagolódik.
- A nyelv vízszintes tagolódása a földrajzi tagolódást jelenti. Eszerint egy nemzeti nyelv nyelvjárásokra (palóc, göcseji, szegedi) tagolódik.
- A nyelv függőleges tagolódása a társadalmi rétegek, a műveltség, a társadalmi presztízs, a nemek, az életkor vagy a foglalkozások szerinti különbségeket jelenti (pl. diáknyelv, gyermeknyelv, szaknyelvek stb).
Nyelvjárások, nyelvi jellemzők
A mai magyar nyelvterületen 10 nyelvjárási régiót különböztetünk meg.
Egy adott nyelvjárás jellegzetességeit különböző nyelvi szinteken tapasztalhatjuk meg:
- hangok pl. a palóc rövid „á”: âlmâ (alma), nâgy (nagy) vagy a Szeged környéki ö-zés
- szóelemek pl. moldvai csángó múlt idő jele: mene, jöve, nyugat-dunántúli: -ban, -ben helyett -ba, be (a konyhába van)
- szavak (tájszók) pl. bőcörög (=vánszorog – nyugat-dunántúli, macok (=tócsni – palóc), sirül (= hirtelen fordul – székely), stanyicli (=nylonzacskó, dél-alföldi).
- szószerkezetek, mondatfűzés pl székely: jönnek már megfele
A tájnyelvek jövője
Száz évvel ezelőtt még szinte mindenki beszédében valamelyik tájnyelv jellegzetességeit lehetett azonosítani. Az iskoláztatás, a rádió és a televízió elterjedése egyre inkább elmosta ezeket a különbségeket. A tájnyelvekhez, nyelvjárásokhoz sok esetben negatív diszkrimináció kapcsolódik. Többen összekapcsolják az iskolázatlansággal, műveletlenséggel, emiatt igyekeznek elhagyni, és igazodni a normatív nyelvváltozathoz.
Az ízes tájnyelvek nyelvünk kincsei: a nyelvjárások presztízsének növelése fontos kulturális cél. Ma már egyre többször hallunk tájnyelven beszélő tévés személyiségeket, az interneten tájszókat, tájnyelvi kifejezéseket gyűjtő csoportok alakulnak. Ma már sokan identitásuk részeként tekintenek, és büszkék sajátos nyelvhasználatukra, így remélhetőleg nem válnak az egységesülés áldozataivá. (Rekordnézettségű kisfilmünk a nyelvjárásokról itt).