A szóelemek (latinul morfémák) a nyelvi szinteket tekintve alulról a második helyen foglalnak helyet. A hangnál magasabb, a szónál alacsonyabb szintű nyelvi elemeknek tekinthetők. A nyelv legkisebb egységeinek tekinthetjük őket, amelyeknek önálló jelentése van.

    Felosztásuk:

    • Elhelyezkedésük szerint:          
      • Tőmorfémák (a szótövet alkotják)
      • Toldalékmorfémák (a szótőhöz illesztjük őket: alcsoportjai:  képző, jel, rag)
    • Nyelvtani önállóságuk szerint:
      • Szabad morfémák: formailag és jelentéstanilag is önállók, pl: alma, piros, kér
      • Félszabad morfémák: formailag külön állnak, jelentésük más szóhoz köthető: pl. névutók: után, alatt. A nem önálló szófajokat ide soroljuk.
      • Kötött  morfémák: formailag egy másik szóhoz kapcsolódnak, jelentésük is egy másik morfémához kapcsolódva értelmezhető. Ide tartozik valamennyi toldalékmorféma, és a tőmorfémák közül azok, amelyek önállóan nem értelmezhetők: pl: bagly│ot, men│ni.

    A tőmorfémák

    A tőmorfémák között megkülönböztetünk egyalakú és többalakú tövet. Az egyalakúnak egyetlen tőváltozata létezik, bármilyen toldalékot illesztünk is hozzá: pl: asztalon, asztalra, asztalunk, asztalnál stb.többalakú: amelyeknek több tőváltozata létezik, pl.

    • „menni” ige: megy, menni, mehet, mész;
    • „jönni” ige: jöhet, jön, jöjj,
    • „ kéz” fn: kéz, kezet, kesztyű

    A toldalékmorfémák

    KÉPZŐ: megváltoztatja a szó jelentését, új szót hoz létre, több esetben a szó szófaját is megváltoztatja (nem mindig). Pl: az „ír” igéből a következő szavakat hozhatjuk létre képzők segítségével: író, írás, irat, írat, írni, iroda, irodalom, iromány, irka, írott stb.

    JEL: módosítja a szó jelentését, az időt, módot, birtokviszonyokat, többes számot és fokozást fejezi ki. A „könyv”, a „szép” és a „kér” szavakat pl. az alábbi jelekkel láthatjuk el:

    • könyvek (többes szám jele)
    • könyvem (birtokos személyjel) könyveim (birtoktöbbesítő jel) könyvé (birtokjel)
    • szebb, legszebb (fokozás jelei)
    • kértem, kérni fogjuk (időjelek)
    • kérnék, kérj (módjelek: feltételes, felszólító))

    RAG: lezárja a szót, és kijelöli a szó mondatbeli szerepét.  Ez azt jelenti, hogy csupán a ragról meg tudjuk állapítani, hogy a szó milyen szerepet töltene be a mondatban.

    A rag fajtái:

    • Igei személyrag: adok, adsz, adtam, adtunk stb. (rámutat a cselekvő személyére és számára)
    • Tárgyrag: virágot, képet
    • Határozóragok (idő-, hely-, mód-, eszköz-, részes-, szám-, stb) : házban, házon, háznak, házból, házig, házért, házként stb. ötkor, ötig, öttől, ötre stb., szépen, jól, stb. virággal, Petinek, kétszer stb).

    A toldalékok száma, sorrendje

    Egy szótőhöz  több képző és jel kapcsolódhat, rag azonban csak egy:

    Le-het (K)-etlen (K)-ség(K)-ről  (R )     ős-ei(J)-nk(J)-et(R)

    A toldalékok sorrendje rendszerint: K – J – R, de van kivételes eset is. Pl. többség ( szótő+fokozás jele + képző)