A kommunikáció fogalma

    A kommunikáció – magyarul közlésfolyamat – egy információ mozgásba lendítése, két fél közötti szándékos és kölcsönös felhasználása. Ezzel szemben az információ egyirányú, nem kölcsönös. A közlekedési jelzőtáblák például csak információt nyújtanak. Ezzel szemben egy egyetemi előadást inkább kommunikációnak foghatunk fel, hiszen a hallgatók viselkedése (figyelés, jegyzetelés, alvás vagy nevetgélés) mind visszajelzésnek minősül.

    A kommunikációs célok/a kommunikáció funkciói

     A kommunikációnak hat funkcióját szokás megkülönböztetni.

    Referenciális (ábrázoló-leíró): célja a tájékoztatás, ismeretközlés. Ennek megfelelően leginkább a kijelentő mód kötődik hozzá. Referenciális funkciót töltenek be a használati utasítások, a szakkönyvek, a történetmesélés, a bemutatás, önéletrajz, de részben egy irodalmi tájleírás is.

     Konatív (felhívó): célja, hogy a hallgatót rávegye valamilyen cselekvésre, vagy épp eltiltsa. Épp ezért gyakrabban kötődik hozzá a felszólító mód. Gyakran találkozunk ezzel az iskolai tanórákon (állj fel!), a reklámszövegekben (próbálja ki!) házirendekben (tilos dohányozni)

    Emotív (érzelemkifejező): Péter Mihály nyelvész szerint ezt a funkciót semmilyen közlésben nem tudjuk kikerülni, mert valamilyen érzelem minden kifejezésünkhöz kötődik. Az érzelemkifejezés legjellegzetesebb nyelvi eszközei az indulatszók. Vannak olyan szövegtípusok, amelyek egyértelműen ide sorolhatók, pl. a káromkodás, a lelkizés, a szerelmi vallomás.

     Fatikus (kapcsolatteremtő, kapcsolattartó és kapcsolatlezáró): a nyelv fatikus funkciója akkor érvényesül, amikor nem akarunk tartalmas információt közölni, csak a másik iránti jószándékot, udvariasságot, tiszteletet akarjuk kifejezni. Ide tartoznak a köszönésformák, megszólításformák és udvarias kérdések.

     Metanyelvi (értelmező): a másik öt funkció esetében a nyelv segítségével nyelven kívüli dologról beszélünk. A metanyelvi funkció esetében a nyelv segítségével a nyelvről teszünk megállapításokat, xgy ide tartozik minden nyelvtankönyv, nyelvtanóra, de olyan egyszerű hétköznapi kérdések is, pl. hogy mit jelent ez a szó?

     Poétikai (esztétikai): ez a funkció a szépirodalomban érvényesül leginkább, de egy pohárköszöntő, egy templomi prédikáció is tartalmazhat erre a funkcióra utaló jegyeket. A poétikai funkció fontos és gyakori összetevői a szóképek és az alakzatok, illetve minden olyan eszköz, ami a nyelvi szépség és választékosság irányába mutat.