Szellemi élet a magyar reformkor és romantika korában
A reformkor történelmi korszak, az 1825-1848 közötti időszakot nevezzük így. Nevét a reformországgyűlésekről kapta. A reformkorral párhuzamos irodalmi korszak a romantika kora. Íróink, költőink fontos szerepet tulajdonítottak az irodalomnak a közvélemény formálásában, és az önálló nemzeti kultúra megteremtésében.
Ennek egyik összetevője volt a magyar nyelvű színjátszás megteremtése, amelyben Vörösmarty jelentős szerepet játszott.
Vörösmarty indulása, szerepe a kor irodalmában
- 1800-ban született elszegényedett nemesi családban Pusztanyéken
- jogi tanulmányokat folytat
- a Perczel családnál házitanító (reménytelen szerelem Perczel Etelka iránt)
- ügyvédi vizsgát tesz, irodalmi munkából akar megélni – ő az első, akinek sikerül, az 1820-as évek végétől az irodalmi élet vezéregyénisége lesz
- 43-ban házasság Csajághy Laurával
- Részt vesz a szabadságharcban, Világos után bujdosás, végül kegyelmet kap
- Utolsó évei mély depresszióban telnek.
CSONGOR ÉS TÜNDE (1830)
A dráma fő forrása: Árgyélus és Tündérszép Ilona (népmese)
Rövid történet
Csongor nem találja a helyét a világban. Találkozik Tündével, a tündérlánnyal, aki éjjelente ellopja az aranyalmát a kertjük fájáról – egymásba szeretnek, de szerelmük beteljesedését Mirigy, a boszorkány akadályozza. Csongor körbejárja a világot Tünde után, de nem találja Tündérhont. Tünde lemond halhatatlanságáról, így a földön, halandóként végül boldogok lehetnek Csongorral.
A szereplők rendszere, és mesei vonatkozások
Csongor és Tünde a magasrendű, nemes érzelmek képviselői, kísérőik, Balga és Ilma ennek a szerelemnek a „fonákját” testesítik meg földhözragadt vágyaikban. A három vándor (Kalmár, Tudós, Fejedelem) a földi boldogság tévútjait szimbolizálják. Mirígy, a boszorkány a boldogság akadályozója, a három mesei ördögfióka hol segítője, hol gátlója a szerelmeseknek. A szereplők a valós és természetfeletti világ között helyezhetők el: a két világ átjárható.
Mesei elemek: tündér, boszorkány, ördög, átváltozások, aranyalma, varázserejű tárgyak és helyek
Univerzális szimbólumok: Vörösmarty egyetemes szimbólumokra építi alkotását, a legfontosabbak:
- KERT, BENNE AZ ALMAFA – a boldogság helye, az édenkert szimbóluma
- ÉJSZAKA – (romantikus éjkultusz): a csodák éjjel történnek, az Éj királynője oldja meg a szerelmesek dolgát. De egyben ijesztő, veszélyekkel teli is.
Szerkesztés: A körkörös és egyben szimmetrikus szerkesztés értelmezhető úgy is, hogy az ember mindig ugyanoda tér vissza (önmagához vezető út). A kezdőpont (kert/éjfél) és a záró jelenet (kert/éjfél) között 24 óra telik el.
Műfaj: Az alkotás műfaja: drámai költemény. A romantika korában lett népszerű: színpadi előadásra szánt alkotás, de a cselekménynél fontosabb a filozofikus mondanivaló. Az emberiség nagy kérdéseivel foglalkozik: mi az élet célja, elérhető-e a boldogság.