Gertrud királyné és Endre király középkori miniatúrákon

Bevezetés: A reformkor történelmi korszak, az 1825-1848 közötti időszakot nevezzük így. Nevét a reformországgyűlésekről kapta. A reformkorral párhuzamos irodalmi korszak a romantika kora. A magyar romantika egyéni vonása a közélethez való szoros kötődés. Íróink, költőink nemcsak az önkifejezésre használták az irodalmat, hanem fontos szerepet tulajdonítottak neki a közvélemény formálásában.

Katona az íróknak azokhoz a csoportjához sorolható, akik a nemzeti múlt megidézésével akartak rámutatni a kor problémáira.

A dráma keletkezése, előzmények

  • Erdélyi Múzeum c. folyóirat pályázatára (1815)
  • Bonfini és Heltai krónikájában is szerepel a történet
  • 1819-ben a cenzúra betiltotta
  • 1820. Arany János javítgatja és jegyzeteli

A történet valós tárgyra épül: 1213-ban meggyilkolták II. András feleségét, Gertrúdot. A király a merénylők egyikét, Pétert rögtön karóba húzatta, a nádor csak később bűnhődött birtokai elvesztésével.

Katona szuverén módon kezelte és átalakította a történelmi témát, a jellemeket a maga elképzelése szerint alkotta meg és aktualizálta (saját korának kérdéseire is alkalmazható a középkori történet)

A történet egy közéleti és egy magánéleti szálon fut.

A két szál végzetesen összekapcsolódik.

  • Az országjárásról (titkokban) hazatérő Bánk szembesül népe nyomorával, az urak elégedetlenségével, és azzal, hogy feleségét Ottó el akarja csábítani.
  • Megakadályozza a pártütést (a királyné meggyilkolását), de közben Ottó meggyalázza a feleségét.
  • Melinda megtébolyodik.
  • Bánk számon kéri a királynét, aki fölényesen viselkedik, sőt Bánkra támad.
  • Bánk leszúrja a királynét.
  • Amikor a király megérkezik, Bánk azzal szembesül, hogy
    • Peturt végezték ki helyette bűnösként
    • a magyar urak orgyilkosnak tartják
    • a királyné nem biztos, hogy tudott a csábításról
    • feleségét útközben megölték.
  • A király nem bünteti meg, de Bánk összeomlik.

Jellemek

erős pszichologizálás jellemzi (Shakespeare a minta), felfokozott érzelmek

  • Bánk: a nemzet jellemét testesíti meg, a vívódás expresszív kifejezése:  megjeleníti azt a dilemmát, ami a reformkorban égető probléma volt: támadni kell az idegen hatalmat (szabadságharc), vagy békés eszközökkel változtatni.
  • Petur (vö. a bibliai Péter) – nem a békés megoldások híve
  • Melinda: kettős jellem: öntudatos és eszelős
  • Tiborc : a népet képviseli
  • Gertrudis: határozott, jól kidolgozott jellem, igazi, nagyravágyó zsarnok, kivívja maga ellen a végzetet
  • Endre: nincs kidolgozva, nem is szükségszerű, szerepe inkább szimbolikus
  • következetlen jellemek (Biberach: az intrikus, Izidóra)

A tragikum

  • különleges, mert Bánk nem a csábítót öli meg
  • nem a gyilkosság a tragikum, hanem Bánk összeomlása
  • Bánk tragikus hős[1]: felőrlik a körülmények.

Nemzeti sorskérdések

A tragédiában élesen vetődnek fel a reformkor sorskérdései:

  • idegen elnyomással szemben hogy lehet harcolni (erőszak vagy békés megoldások)
  • kontraszt a szegények és gazdagok életmódja között (Tiborc panasza)
  • magánélet és közélet közötti választás (Itten Melindám, ottan hazám)

Romantikus vonások

  • a. dramaturgia:
    • eleget tesz az alapvető szabályoknak (expozíció, bonyodalom) de a cselekmény két szálon fut, amelyek szorosan egybefonódnak (7. pont)
    • példaképe: a shakespeare-i dráma (bosszúdráma)
    • hasonlóan fontos a véletlenek szerepe
    • hatásvadászat: titkos ajtó, szerelmi bájital
    • bonyolult cselekményszövés
  • b. történelmi téma (a reformkoban a nemzeti múlt megidézése az egyik legfőbb téma
  • c. nyelvhasználat: szaggatott, expresszív, sok a félmondat, a felkiáltás

[1] Tragikus hős: erkölcsileg a többi szereplő fölött áll, fizikailag vagy lelkileg pusztulnia kell (tettei és a körülmények miatt), pusztulása értékveszteség