Bevezetés: A reformkor történelmi korszak, az 1825-1848 közötti időszakot nevezzük így. Nevét a reformországgyűlésekről kapta. A reformkorral párhuzamos irodalmi korszak a romantika kora. A magyar romantika egyéni vonása a közélethez való szoros kötődés. Íróink, költőink nemcsak az önkifejezésre használták az irodalmat, hanem fontos szerepet tulajdonítottak neki a közvélemény formálásában.
Katona az íróknak azokhoz a csoportjához sorolható, akik a nemzeti múlt megidézésével akartak rámutatni a kor problémáira.
A dráma keletkezése, előzmények
- Erdélyi Múzeum c. folyóirat pályázatára (1815)
- Bonfini és Heltai krónikájában is szerepel a történet
- 1819-ben a cenzúra betiltotta
- 1820. Arany János javítgatja és jegyzeteli
A történet valós tárgyra épül: 1213-ban meggyilkolták II. András feleségét, Gertrúdot. A király a merénylők egyikét, Pétert rögtön karóba húzatta, a nádor csak később bűnhődött birtokai elvesztésével.
Katona szuverén módon kezelte és átalakította a történelmi témát, a jellemeket a maga elképzelése szerint alkotta meg és aktualizálta (saját korának kérdéseire is alkalmazható a középkori történet)
A történet egy közéleti és egy magánéleti szálon fut.
A két szál végzetesen összekapcsolódik.
- Az országjárásról (titkokban) hazatérő Bánk szembesül népe nyomorával, az urak elégedetlenségével, és azzal, hogy feleségét Ottó el akarja csábítani.
- Megakadályozza a pártütést (a királyné meggyilkolását), de közben Ottó meggyalázza a feleségét.
- Melinda megtébolyodik.
- Bánk számon kéri a királynét, aki fölényesen viselkedik, sőt Bánkra támad.
- Bánk leszúrja a királynét.
- Amikor a király megérkezik, Bánk azzal szembesül, hogy
- Peturt végezték ki helyette bűnösként
- a magyar urak orgyilkosnak tartják
- a királyné nem biztos, hogy tudott a csábításról
- feleségét útközben megölték.
- A király nem bünteti meg, de Bánk összeomlik.
Jellemek
erős pszichologizálás jellemzi (Shakespeare a minta), felfokozott érzelmek
- Bánk: a nemzet jellemét testesíti meg, a vívódás expresszív kifejezése: megjeleníti azt a dilemmát, ami a reformkorban égető probléma volt: támadni kell az idegen hatalmat (szabadságharc), vagy békés eszközökkel változtatni.
- Petur (vö. a bibliai Péter) – nem a békés megoldások híve
- Melinda: kettős jellem: öntudatos és eszelős
- Tiborc : a népet képviseli
- Gertrudis: határozott, jól kidolgozott jellem, igazi, nagyravágyó zsarnok, kivívja maga ellen a végzetet
- Endre: nincs kidolgozva, nem is szükségszerű, szerepe inkább szimbolikus
- következetlen jellemek (Biberach: az intrikus, Izidóra)
A tragikum
- különleges, mert Bánk nem a csábítót öli meg
- nem a gyilkosság a tragikum, hanem Bánk összeomlása
- Bánk tragikus hős[1]: felőrlik a körülmények.
Nemzeti sorskérdések
A tragédiában élesen vetődnek fel a reformkor sorskérdései:
- idegen elnyomással szemben hogy lehet harcolni (erőszak vagy békés megoldások)
- kontraszt a szegények és gazdagok életmódja között (Tiborc panasza)
- magánélet és közélet közötti választás (Itten Melindám, ottan hazám)
Romantikus vonások
- a. dramaturgia:
- eleget tesz az alapvető szabályoknak (expozíció, bonyodalom) de a cselekmény két szálon fut, amelyek szorosan egybefonódnak (7. pont)
- példaképe: a shakespeare-i dráma (bosszúdráma)
- hasonlóan fontos a véletlenek szerepe
- hatásvadászat: titkos ajtó, szerelmi bájital
- bonyolult cselekményszövés
- b. történelmi téma (a reformkoban a nemzeti múlt megidézése az egyik legfőbb téma
- c. nyelvhasználat: szaggatott, expresszív, sok a félmondat, a felkiáltás
[1] Tragikus hős: erkölcsileg a többi szereplő fölött áll, fizikailag vagy lelkileg pusztulnia kell (tettei és a körülmények miatt), pusztulása értékveszteség