Szellemi élet a magyar reformkor és romantika korában

A reformkor történelmi korszak, az 1825-1848 közötti időszakot nevezzük így. Nevét a reformországgyűlésekről kapta. A reformkorral párhuzamos irodalmi korszak a romantika kora. Íróink, költőink fontos szerepet tulajdonítottak az irodalomnak a közvélemény formálásában, és az önálló nemzeti kultúra megteremtésében.

Ennek egyik összetevője volt a magyar nyelvű színjátszás megteremtése, amelyben Vörösmarty jelentős szerepet játszott.

Vörösmarty indulása, szerepe a kor irodalmában

  • 1800-ban született elszegényedett nemesi családban Pusztanyéken
  • Pesti piarista gimnáziumba jár, majd jogi tanulmányokat is folytat
  • a Perczel családnál házitanító (reménytelen szerelem Perczel Etelka iránt)
  • ügyvédi vizsgát tesz, irodalmi munkából akar megélni – ő az első, akinek sikerül, az 1820-as évek végétől az irodalmi élet vezéregyénisége lesz
  • a  Tudományos Gyűjtemény és Atheneum szerkesztője Akadémia tagja.
  • ismert a színházi életben is (drámai művek), részt vesz a magyar helyesírások és nyelvtanok szerkesztésében
  • 43-ban házasság  Csajághy Laurával
  • Részt vesz a szabadságharcban, Világos után bujdosás, végül kegyelmet kap
  • Utolsó évei mély depresszióban telnek.

Életműve

mindhárom műnemben alkotott:

  • EPIKA:  meg akarta alkotni a magyar nemzeti eposzt (Zalán futása)
  • DRÁMA: számos drámai művet írt, látta a magyar színjátszás hátrányát a nyugatihoz képest, drámái romantikusak (szövevényes cselekmény, hatásvadász kellékek: barlang, temető, vihar, éjszaka, méregpohár, vér, stb.)
  • LÍRA: számos műfajban alkotott, a klasszikus műfajokat (óda, elégia, epigramma) romantikus tartalommal töltötte meg). Utolsó versei főként rapszódiák.

CSONGOR ÉS TÜNDE (1830)

A dráma forrásai:

  • Árgyélus és Tündérszép Ilona (népmese)
  • Gyergyai Albert XVI. századi széphistóriája
  • Vörösmarty filozofikus olvasmányai
  • Mozart varázsfuvolája (Éjkirálynő)

Rövid történet

Csongor nem találja a helyét a világban. Találkozik Tündével, a tündérlánnyal, aki éjjelente ellopja az aranyalmát a kertjük fájáról – egymásba szeretnek, de szerelmük beteljesedését Mirigy, a boszorkány akadályozza. Csongor körbejárja a világot Tünde után, de nem találja Tündérhont. Tünde lemond halhatatlanságáról, így a földön, halandóként végül boldogok lehetnek Csongorral.

A szereplők rendszere, és mesei vonatkozások

Csongor és Tünde a magasrendű, nemes érzelmek képviselői, kísérőik, Balga és Ilma ennek a szerelemnek a „fonákját” testesítik meg földhözragadt vágyaikban. A három vándor (Kalmár, Tudós, Fejedelem) a földi boldogság tévútjait szimbolizálják. Mirígy, a boszorkány a boldogság akadályozója, a három mesei ördögfióka hol segítője, hol gátlója a szerelmeseknek. A szereplők a valós és természetfeletti világ között helyezhetők el: a két világ átjárható.

Mesei elemek: tündér, boszorkány, ördög, átváltozások, aranyalma, varázserejű tárgyak és helyek

Univerzális szimbólumok

Vörösmarty egyetemes szimbólumokra építi alkotását, a legfontosabbak:

  • KERT, BENNE AZ ALMAFA –  a boldogság helye, az édenkert szimbóluma
  • ÉJSZAKA – (romantikus éjkultusz): a csodák éjjel történnek, az Éj királynője oldja meg a szerelmesek dolgát. De egyben ijesztő, veszélyekkel teli is.
  • VÁNDORLÁS motívuma (irodalmi művekben a belső útkeresés párhuzama)
  • JÓ és ROSSZ küzdelme
  • FÖLDI és ÉGI világ

Szerkesztés

A körkörös és egyben szimmetrikus szerkesztés értelmezhető úgy is, hogy az ember mindig ugyanoda tér vissza (önmagához vezető út). A kezdőpont (kert/éjfél) és a záró jelenet (kert/éjfél) között 24 óra telik el.

Műfaj

Az alkotás műfaja: drámai költemény. A romantika korában lett népszerű: színpadi előadásra szánt alkotás, de a cselekménynél fontosabb a filozofikus mondanivaló. Az emberiség nagy kérdéseivel foglalkozik: mi az élet célja, elérhető-e a boldogság, stb.

Értelmezési lehetőségek,  kérdések:

  • Csongor keres valamit (nem tudja pontosan, mit) – Tünde a szerelmet keresi
  • Egyikük a földre vágyik, másikuk a nem valós világba
  • Csongor boldogságkeresése: felkínált lehetőségek (pénz, hatalom, tudás): valós alternatívák Vörösmarty korában is
  • Csongor átalussza a találkozást (mulasztással kockáztatjuk a boldogságot)
  • Csongor soha nem jut el Tündérhonba – a boldogság birodalma illúzió, a földön kell megvalósítani
  • Tünde óriási áldozatot hoz szerelméért – ő száll le a földre
  • Az alkotásban gyakran minden (mindenki) másnak látszik, mint ami valójában
  • Szomorú hangvételű zárás – minden zord, csak a szerelem „van ébren”