A kor írófejedelme, már életében ünnepelt szerző, óriási népszerűségnek örvend. Mikszáth mellett ő a másik, aki tömeges olvasótábort tudhat magáénak. Nagy példányszámban nyomtatják ki műveit, számos kiadásban. Hatalmas életművet hagy maga után, már életében százkötetes díszkiadása jelenik meg műveinek.
Főbb művei: (regények) Erdély aranykora, Egy magyar nábob, Kárpáthy Zoltán, Szegény gazdagok, A kőszívű ember fiai, Fekete gyémántok, Az arany ember, És mégis mozog a föld, A cigánybáró, Sárga rózsa
- Jókai Mór (Jókai Móric) szül. Komáromban, kálvinista nemesi családból. Pozsonyban, Komáromban tanul. A pápai református kollégiumban Petőfi osztálytársa
- Kecskeméten ügyvédi oklevelet szerez.
- Pesten Petőfivel együtt szerkesztik az Életképek c. folyóiratot.
- A Tízek Társaságának vezéralakja. Részt vesz a forradalmi eseményekben.
- Feleségül veszi Laborfalvi Rózát. Annak halála után újra nősül, feleségül vesz egy húszéves színésznőt, Nagy Bellát.
- Világos után bujdosott, majd felesége segítségével amnesztiát kapott.
- Országgyűlési képviselő
- 1904. Meghal Budapesten.
Az arany ember. Történet
A történet 1820 körül játszódik. A hajós Tímár Mihály egy kegyvesztett törököt menekítve mesés vagyonhoz jut – bár nem tiszta eszközökkel. Innentől bármit tesz, minden „arannyá válik a kezében”. A török lánya, Tímea eközben szolgaként él Brazovicsék házában. B.Athalie elhiteti vele, hogy Kacsuka hadnagy őt szereti, noha az inkább Athalie vagyonára pályázik.
Tímár tönkreteszi Brazovicsot, és feleségül veszi Tímeát – így a két nő „szerepet cserél”: Tímea lesz a ház úrnője (az elszegényedett Athalie pedig nem kell már Kacsukának). Tímea még mindig Kacsukába szerelmes, és nem tudja Mihályt boldoggá tenni. Mihály a boldogságot a Senki szigetén találja meg Noéminél, ahova titokban jár és gyermeke is születik. Miután sok titkának tudója, Krisztyán Tódor az ő ruháiban hal meg, Mihály eltűnhet a világból (halottnak hiszik). Timea hozzámehet szerelméhez, bár Athalie, csak hogy boldogtalanná tegye, (miután megpróbálja megölni Tímeát) elárulja neki férje nyilvánvalóan él. Mihály örökre a Senki szigetére költözik, mindenét hátrahagyva.
MITIKUS-EPOSZI VONÁSOK
Midász király története: egy jótettéért azt kérte az Dionüszosztól, hogy minden arannyá váljon, amihez hozzáér – ezt megkapja, de nem tud enni és inni sem. Később rémülten kéri az ajándék visszavonását (D. teljesíti a kérését).
Mitikus motívum a „Senki szigete” is, a boldogság szimbóluma.
Eposzi vonás az állandó jelzők szerepeltetése (arany ember, alabástrom szobor).
ROMANTIKUS – REALISTA REGÉNY
A regény realista környezetben játszódik: a helyszín valós (Komárom), és valósak a társadalmi viszonyok is. Azt a világot mutatja be, amelyben talpraesettség, a jó gazdasági számítások társadalmi előmenetelt jelenthetnek, de jelen van a korrupció is. A kibontakozó kapitalizmust azonban kritikával kezeli: tisztességes úton nem lehet meggazdagodni.
A regény azonban sokkal inkább a romantika jegyeit hordozza:
- gazdag cselekményszövés, fordulatok: rendkívüli meggazdagodás, bonyolult-kereszteződő szerelmi viszonyok, Athalie és Tímea „helycseréje”, (majd Mihály és Tódor másfajta helycseréje) jó és rossz szembeállítása
- drámai jelenetek, hatásvadászat (párbaj, gyilkossági kísérlet, zsarolási jelenetek)
- titkok, rejtélyek: titkosajtó, vörös félhold a zsákon, Mihály második élete
- a véletlen adja a megoldást (K. Tódor halála)
- ellentétezés: gazdag és boldogtalan élet « szerény élet és boldogság, civilizáció « természet
- menekülés a természetbe
Az alkotás fő kérdései, problémái
- Tímár Mihály tisztessége (jószándékú ember, vagyonából jótékonykodik, jogilag tiszta üzleteket köt – de meglopta Tímeát, Brazovicsot öngyilkosságba taszítja, és kettős életet él)
- helyes-e Tímea döntése, aki hálából megy hozzá jötevőjéhez, miközben mást szeret
- Mi a boldogság? A válasz rousseau-i: a civilizációban élő, boldogulni próbáló polgár óhatatlanul sáros lesz. A természetes állapotban (a Senki szigetén), a világból kivonulva megteremthető az idill.