
Háború és irodalom
Magyarországon a XX. század első évtizedében élénk fejlődés mutatkozik (Párisi Nagy Áruház, metró, Hunnia Filmgyár, építkezések, iparosodás, gyárak, Budapest ekkor fejlődik világvárossá). A háborús retorika Magyarországon is hat, a Nyugat szerzői azonban következetes háborúellenességről tesznek bizonyságot. (Körkérdést indítanak: Mit tegyen az író a háborúval szemben? címmel, – erre minden neves szerző megírta a maga válaszát. Ezzel a Nyugat szakított a korábbi politikamentességével is, mert fontosnak tartotta a humanista álláspont kinyilvánítását).
2. Babits élete
1882-ben született Szekszárdon katolikus polgári családban. A budapesti bölcsészkaron tanul, itt ismerkedik meg Kosztolányival és Tóth Árpáddal, majd Fogarason helyezkedik el tanárként. A Nyugatban 1908-tól, tehát az indulástól kezdve rendszeresen publikál.
1915-ben háborúellenes versei miatt perbe fogják (Fortissimo, Játszottam a kezével). A Tanácsköztársaság bukása után megfosztják egyetemi katedrájától, meghurcolják, kizárják az irodalmi társaságokból, csak lassanként kerül vissza az irodalmi életbe. Felesége Török Sophie (felvett név, Kazinczy feleségét is így hívták).
1929-ben ő lesz a Nyugat főszerkesztője Móriczcal együtt, de a Nyugat profilja körül folyó vitájuk miatt Móricz 1933-ban kiválik. (Móricz szerint a hagyományos, nemzeti-népi irodalmi irányt kell követni, Babits pedig az új, nyugati irodalmi irányzatok mellett foglal állást.)
1938-ban egy gégeműtét során hangját elveszíti. 1941-ben hal meg gégerákban.
3. Babits háborús versei
Babits úgy érezte, a háború megfosztja az embert méltóságától. Költészetében elvetette a korábbi individuális gondolkodásmódot, a humanitás lett költészetének a fő témája az 1910-es évek közepétől.
A Játszottam a kezével alapvetően nem háborús témájú vers, de ennek három sora miatt („nagyobb örömmel ontanám / kis ujjáért a csobogó vért, /mint száz királyért, lobogóért!”) per indult ellene a király és a magyar zászló megsértése miatt.
FORTISSIMO
Egyik legjelentősebb alkotása a Fortissimo c. költeménye. A cím a zenében azt jelenti „nagyon erősen”, mintha a költészet hangjaival akarná elfojtani a háború fülsiketítő zaját.
Ezért a versért istenkáromlás miatt perelték: a vers indító gondolatai arra épülnek, hogy az Isten tétlenül nézi a világban folyó szörnyűségeket (alszik, süket), erre válaszol az ébresztés motívuma: felszólítja az embereket, hogy szóljanak, sírjanak, káromkodjanak fel az Istenhez, sőt: tagadják is meg, hátha akkor reagál.
A háború képei csak röviden szerepelnek a versben („A drága fiúk hullanak / vérben a hóra napra-nap”), nem ezeken van a hangsúly. Sokkal inkább az elsiratás, a kétségbeesés, a sokkhatás ábrázolásán. Babits expresszív képekben fejezi ki, hogy a háború tulajdonképpen egy Isten nélküli világ: sőt, még a természet is szenvtelenül, érzéketlenül nézi a pusztulást. A Fortissimo szabad vers: ez kifejezi a káoszt, a rendezetlenséget, ami a világban van.
HÚSVÉT ELŐTT
A Húsvét előtt című költemény témája a békevágy. Szintén szabad versről van szó, amelyben a háború megrázó képei töltenek be kulcsszerepet (vércafat, pokoli malom). Az áradó, hosszú körmondatok teszik expresszívvé a verset, amelynek fő hatáskeltő eszköze a késleltetés: a kulcsmondatot („elég volt” és „legyen béke”) csak a 70. sor körül kiáltja világgá a hosszú bevezetés után.
A nyilvánvaló háborúellenesség („nem győzelmi ének az énekem,/érctalpait a tipró diadalnak / nem tisztelem én”) nyilatkozik meg a vers képeiben. Az utolsó sorok a korábbi szabad formával szemben rímes, szabályos formát öltenek, és a béke, a jólét klasszikus képei jelennek meg („adjon Isten bort, buzát”).
Befejezés
Babits meghatározó szerepet töltött be kora irodalmi életében. Támogatta a fiatal költőket – nemcsak tanácsokkal, hanem anyagilag is, hiszen a fiatal Szabó Lőrinc egy ideig nála lakott. Ő volt az irodalmi élet „fejedelme”, szerepe Kazinczyéhoz hasonlítható. A Baumgarten díj kurátoraként sok fiatal költőt felfedezett és jutalmazott, lírája pedig meghatározó élmény volt az utána következő nemzedék, többek között Radnóti vagy Pilinszky számára.