Weöres Sándor (1913-1989) a XX. század második felének talán legsokoldalúbb költője.

A Nyugat harmadik nemzedékével indult, csodagyermeknek tartották (első verseit 10 éves kora körül írta). Kosztolányi hamar felfedezte a fiatal költő-zsenit, és „hódoló” levelet írt neki.

Weöres sokoldalú, számos műfajban és stílusban alkotott. A legtöbbünknek mégis az óvodából ismerős a neve, a gyermekversek miatt.

 „Gyermekversek”

 „Gyerekversnek” tartott alkotásainak főbb jellemzői:

  • gyakran komoly filozofikus tartalmakat hordoznak,
  • sokféle értelmezésük lehet,
  • bonyolult irodalmi műalkotásként lehet értelmezni őket.
  • hibátlan ritmikájú alkotások
  • szókincsük választékos,
  • metaforikus értelmezések sokféle lehetősége jellemző

 A „gyermekvers” kifejezés azért ragadt ezekre az alkotásokra, mert

  • gyerekek számára befogadható – még akkor is ha nem értik a szavak jelentését
  • könnyen megtanulják a ritmika és a rímelés miatt
  • Szókincsük a gyermeki világgal érintkezik (állatok, tündérek, manók, stb.)
  • Weöres fontosnak tartotta, hogy már kora kisgyermekkorban kialakuljon a ritmusélmény és versélmény: Kodállyal együtt dolgozták ki ezt a módszerüket
  • Ráadásul az ötvenes években politikai okok miatt korlátozták az alkotásban: az úgynevezett „gyerekverseket” viszont nem tartották veszélyesnek.
  •  – Bóbita
  • – Szán fut el ablakod alatt
  • – Csiribiri
  • – Őszi éjjel izzik a galagonya
  • – Haragosi stb.

 (AZ ALÁBBIAKBAN NÉHÁNY KÖLTEMÉNYEN KERESZTÜL AZT MUTATJUK BE, HOGY AZ IDÉZETT VERSEK KOMOLY, IGAZI IRODALMI ÉRTÉKET  HORDOZÓ ALKOTÁSOK.

 Szán fut el ablakod alatt

 A költeménynek nincs mély jelentése vagy tartalma, mindössze annyiról szól, hogy egy szán elmegy az ablak alatt. Érdekessége inkább a hangzás és a ritmika: csupa hosszú szótagból áll, másik ilyen költeményről nem tudunk a magyar irodalomban. A szerkesztés bravúros: szimmetrikus szerkesztésű több szempontból is:.

 A tündér (Bóbita)

A költemény ritmikája végig szabályos,  de a magyar népdalokat is felidézi (4 soros, 8 szótagos)

A versszakok szerkesztése azonos. A tündér fogalma a mesevilágból ismeretes: varázserejű, természetfeletti lény (erre utal a „szárnyat igéz” vagyis „varázsol). Szintén a mesevilágra utal a törpe, a zenélő-cselekvő állatok: így tartalmilag közel áll a gyermekek világához. Komoly többletjelentéssel bírhat a 2. vsz: akár a költészet, akár a szerelem  metaforája is lehet (erre utal a szárny): a repülni tudó malac a földhözragadt, a profán világ felemelése a varázslat által.

A költemény az emberi életutat jeleníti meg az önfeledt játéktól az alkotó tevékenységen („épít”) keresztül az élet végéig („elpihen”).

 Őszi éjjel izzik a galagonya…

 A költemény kiindulópontja az irodalomban a romantika óta népszerű motívum: az éjszaka, amikor „a csodák történnek”. Itt is csoda történik:  a galagonya csodás átalakulása lánnyá. (A „ruhája” szó megelőlegezi ezt az átalakulást, ugyanúgy, mint a csodát előkészítő természeti jelenségek: szél szalad, zúg a tüske, a hold fátylat ereszt). A költemény a nővé válás krízisének leírásaként is értelmezhető.

A természeti képek, jelenségek mind élők: ez a WS. költészetére jellemző ősi szemléletmód, az animizmus (= a világon nincs élettelen anyag, mindennek lelke van, a köveknek, a fáknak, stb. Az ősi népek vallására jellemző ez a szemlélet). A költemény különleges metaforái erőteljessé teszik a verset és szokatlan képzeteket keltenek (izzik – ruha, zúg – tüske).

 Csiribiri

Egyes szám első személyű vers: de nehéz eldönteni, hogy ki beszél. A vers egyes képei külön-külön is értelmezhetők: a mennybe felfelé haladó lélek akár a halál után élet metaforája is lehet. A versben többször visszatér a tűz, forróság (szikrát lobbant, lángot hány, fült katlan, ágyad forró), talán a lázas betegségre utal – értelmezhető gyógyító ráolvasásként. Akárhogy is értelmezzük a verset, Hibátlan ritmikájú: míg a száncsengő egy lassú, a Csiribiri rendkívül gyors a rövid szótagok miatt.

 Összefoglalás

Weöres egész életében távol tartotta magát  a politikától, nem állt be a hatalmat dicsérő propagandavers-írók sorába, ezért az 50-es években kimaradt a legtöbb írói-költői szövetségből, és nem tartozott a támogatott alkotók sorába. A még 70-es években is működő gyermekújságban, a Dörmögő Dömötörben folyamatosan jelentek meg versei, és ebben az időszakban már  szinte minden gyermek ismerte költeményeit.

 

A fenti költemények népszerűsítéséhez hozzájárultak a versek megzenésítései is: pl. Halász Judit Weöres-lemeze a 80-as évek egyik legnagyobb sikere volt.