Szophoklész (i.e. V. szd) az ókori görög drámairodalom kiemelkedő szerzője. Számos újítást vezetett be a görög színpadon. Drámaírói munkássága mellett színész is volt. Huszonnyolc alkalommal nyerte meg a drámai versenyt. Csak néhány drámája maradt fenn.

A thébai mondakörhöz kapcsolódó három dráma (Oedipusz király, Oedipusz Kolonoszban, Antigoné) egy család több nemzedéken át húzódó tragédiáit dolgozza fel. (A görög tragédiák alapja a mitológiából vett ismert történet).

Oedipusz király: a dráma története egy napon játszódik le: a dögvész sújtotta Thébában Oedipusz jóslatot kér, hogyan vethetne véget a járványnak. A válasz szerint csak azzal, ha megtalálja és megbünteti az előző király, Laiosz gyilkosát. Oedipusz nyomozni kezd: így feltárul saját rettenetes múltja: kiderül, hogy saját maga volt Laiosz gyilkosa, kiderül, hogy Laiosz az apja volt, felesége pedig, aki négy gyermeket szült tőle, a saját anyjával azonos. Miután felesége szégyenében felakasztja magát, Oedipusz kiszúrja a maga két szemét, és elhagyja a várost.

A drámában igazi cselekmény alig történik: voltaképpen a dráma kezdetén már minden megtörtént: így a teljes alkotás szinte csak a múltbeli események feltárása. A dráma során feltáruló szörnyű múlt pedig a következő:

  • Laiosz király és felesége jóslatot kapnak, miszerint saját gyermekük fogja megölni Laioszt
  • Ezért gyermeküket egy pásztorra bízzák, hogy ölje meg
  • A pásztor megsajnálja, és Korinthoszba viszi, ahol a gyermektelen királyi pár sajátjaként neveli
  • Oedipusz már felnőttként szintén kap egy jóslatot, miszerint meg fogja ölni az apját és feleségül veszi majd az anyját
  • ezért vissza se megy Korinthoszba, hogy megvédje „szüleit”
  • Théba kapujánál szóváltás miatt megöl egy idős embert (nem tudja, hogy Laioszt) és kíséretét
  • Thébában megfejti a Szfinx talányát, jutalmul feleségül veszi a királynét (nem tudja, hogy anyját)
  • Boldogan élnek, négy gyermekük születik, egészen a dögvészig, ahonnan a dráma története indul.

A HÁRMAS EGYSÉG ELVE

A cselekmény szigorúan egy szálon fut, nincsenek mellékszálak, nincs fölösleges kitérő. Ez a drámai sűrítést szolgálja: percenként derül ki egy-egy sokkoló múltbeli esemény: megállíthatatlanul rohan a történet a tragédia felé.

A görög színház sajátos felépítéséből adódik, hogy nem tudnak idősíkot és helyszínt váltani (nincs függöny és felvonások). Ezért a teljes dráma egy helyszínen (a királyi palota előtt) és időbeli ugrás nélkül (1 nap alatt) lejátszódik.

  • A dráma öt része:
  • Tragédia, tragikus hős:

Az alkotás tragédia: a középpontjában egy nagy formátumú (bár nem hibátlan) hős összeomlása áll. Oedipusz az események (a „nemtudása”, szimbolikusan a vaksága) áldozata (nem tehet a jóslatról és nem kerülheti el). Amikor megsejti, hogy köze lehet a gyilkossághoz, még elszántabban igyekszik fölfejteni a szálakat (vagyis szembenéz a sorsával).

  • A dráma főbb kérdései, problémái

Harcolhatunk-e az istenek akarata, a végzetünk ellen? Laiosz és Iokaszté szembeszáll a jóslattal, amikor gyermeküket halálra ítélik, azt hiszik, kijátszották az isteneket. Oedipusz is elmenekül Korinthoszból, hogy „szüleit” mentse: úgy véli, akkor nem teljesül a jóslat. Mindannyian HÜBRISZT követnek el (vagyis az isteni akarat/végzet fölé helyezik a sajátjukat).

  • Katarzis

A katarzis (megtisztulás, megrendülés) a görög drámák befogadóra tett érzelmi hatása, amely az embert egy tisztább, erkölcsösebb lelki világba emeli. Az Oedipusz király esetében ez lehet szent félelem a sorstól és istenektől, megrendülés Oedipusz sorsán.