George Orwell: Állatfarm

A szerző Indiában született, Angliában járta a középiskolát.  Baloldali gondolkodású volt, de miután szembesült a XX. századi diktatúrák jelenségeivel, ellenszenv  támadt benne a minden elnyomóü politikai rendszer iránt. Az Állatfarm mellett leghíresebb regénye az 1984.

Az Állatfarm kéziratát  tizennyolc angol könyvkiadó utasította vissza. Főleg ideológiai okok miatt: a Szovjetunió akkor Nagy Britannia szövetségese volt a náci Németország elleni harcban. A fasizmus bukása után jelenik mag az Állatfarm. Országos, majd világsiker lett.
Története:

Egy angliai majorban az állatok az öreg disznó (Őrnagy) kampánybeszédén fellelkesülve elűzik a gazdát, Jonest, és megalakítják az állatok köztársaságát. Alapelvük az, hogy soha nem szabad az emberhez hasonlóvá válni.  Boldog időszak kezdődik, ahol maguknak termelnek. Kétszer is visszaverik az emberek támadását és megvédik a farmot, szélmalmot építenek és sikeres kereskedelmi tevékenységet folytatnak.

A két rivális disznó ügye is megoldódik: Napóleon elűzi Hógolyót, innentől ő lesz az egyetlen vezér. A disznók már az elejétől kezdve kiváltságosok, nem dolgoznak, nagyobb a fejadagjuk. Miközben Napóleon személyi kultusza egyre nagyobb méreteket ölt, elkezdődik a múlt meghamisítása, az árulók felkutatása és kivégzése. A disznók egyre inkább hasonlítani kezdenek az emberre: ágyban alszanak, alkoholt isznak, két  lábra állnak, majd vendégségbe hívják az embert is. A 7 parancsolat előbb teljesen átfogalmazva majd egyetlen mondattá redukálódva lesz a major életének irányítója.

A regénynek nincs igazi befejezése: a záró képben az állatok felfedezik, hogy már nem tudják megkülönböztetni a disznót az embertől.

                                                                                             

A regény Orwell szándéka szerint is a sztálini diktatúra szatírája. A regény minden olyan elemet tartalmaz, ami a totális kommunista diktatúra összetevője volt, pl.

  • a diktátor erőszakkal állítja félre vetélytársát
  • katonai hatalmat tart fenn (9 kutya -. titkosrendőrség és testőrség)
  • manipuláció (Süvi beszédei)
  • a sztahanovista munkás (Bandi)
  • a párt ideológiája (állatizmus, a 7 parancs)
  • múlt hamisítása (Hógolyó története, a 7 parancsolat átírása)
  • beszolgáltatás (tyúkok tojásának leadása)
  • kivégzések (akiket a rendszer ellenségeinek kiáltanak ki)
  • a munka kultusza (nincs pihenés, nincs nyugdíj, a szélmalom harmadszori újjáépítésének terve)
  • személyi kultusz (Napóleon képe, az őt dicsőítő vers, pazar életmód, ön-kitüntetések)

Műfaj: regény. Az utópiák sorába tartozik (utópia = egy tökéletes jövő leírása): ilyen értelemben negatív utópiáról van szó.

A szerző  ábrázolása nem reális: a kommunizmus szörnyűségeit karikaturisztikusan ábrázolja. A regény annak ellenére  mulatságos, hogy a valós és súlyos  történelmi tényeken alapul (már ami a sztálinizmus módszereit illeti).

                                                                                             

A regény fő mondanivalója: hogyan válik egy eredetileg szép és nemes elképzelés totális diktatúrává.

A forradalmat megelőző titkos szervezkedés, gyűlések, a titokban énekelt induló (Angolhon állatai), az Őrnagy szimbolikus szerepe jelentik az előzményeket.

A „forradalom”  győzelme után a legdicsőbb korszak: a gazdaság felvirágoztatása (előbb befejezik az aratást), jólét (dupla adag étel), demokratikus gyűlések (szavazás, közös döntések), és dicsőséges harcok (az ember visszaverése), és a mindenki által elfogadott 7 parancsolat.

Az egész elképzelés akkor dől meg, amikor a disznók veszik a kezükbe az irányítást, és kiváltságosok lesznek – egyre több területen. (1. megtanulnak írni-olvasni, 2. ők kapják a tejet, 3. nem dolgoznak, hanem irányítanak, 4. megszűnnek a gyűlések 5. saját szájuk íze szerint alakítják át a „történelmet” és a törvényeket stb.)

Orwell mindezzel felteszi a kérdést is: létezhet-e társadalmi egyenlőség? (Hiszen mindig kell olyan, aki dolgozik, és olyan, aki irányít).

                                                                                                                                                            

A HÉTPARANCSOLAT VÁLTOZÁSAI

 

1. Aki két lábon jár, az ellenség.  

Négy láb jó, két láb rossz!

 

Négy láb jó, két láb jobb!

2. Aki négy lábon jár, vagy szárnyai vannak, az barát.
3. Állat nem visel ruhát.
4. Állat nem alszik ágyban. ….lepedőn
5. Állat nem iszik alkoholt. …mértéktelenül
6. Állat nem öl meg más állatot. …ok nélkül
7. Minden állat egyenlő.

 

…DE EGYES ÁLLATOK EGYENLŐBBEK A TÖBBINÉL