Örkény jómódú polgárcsaládban született. Gimnáziumi tanulmányai után a vegyészmérnöki karra iratkozott be. 1932-ben átiratkozott gyógyszerész szakra, ahol le is diplomázott. Később vegyészmérnöki diplomát is szerzett.
A világháborúban munkaszolgálatos a Donnál, majd hadifogságba esett, s csak 1946-ban térhetett haza. Az 56-os forradalomban való részvétele miatt nem jelenhettek meg művei majdnem 10 évig.
Első művei József Attila lapjában a Szép Szóban jelentek. meg. Az Egyperces novellák 1967-ben láttak napvilágot. Nemcsak Magyarországon, de a világirodalomban is újdonság volt a rendkívül rövid, tömör, filozofikus vagy groteszk írásmód.
1964-ben írta, s 1967-ben mutatták be a Tóték című drámáját, amit később több nyelvre is lefordítottak, s meghozta számára a világsikert. A drámából film is készült (Isten hozta őrnagy úr).
Írói munkássága mellett színházi dramaturgként is dolgozott.
EGYPERCES NOVELLÁK
Örkény új műfajt teremtett az egyperces novellákkal. A műfaj definícióját maga adja meg a
HASZNÁLATI UTASÍTÁS című művében: kiemeli, hogy teljes értékű írások, hogy rövidek (az ember időt spórol velük), és hogy a címekre ügyeljünk. Felhívja az olvasó figyelmét arra, hogy ha valamit nem ért, olvassa el újra a kérdéses írást – vagyis hogy a novellák többértelműek, gondolkozni kell rajtuk, meg kell fejteni a jelentésüket.
Az egyperces novellák nagyon sokfélék. Van, hogy egy történtet írnak le, máskor az olvasót szólítják meg (Arról, hogy mi a groteszk), vagy hétköznapi szövegtípusokat (pl. egy használati utasítást, bérletjegy feliratát) használ irodalmi szövegként.
A közös bennük az, hogy a világot abszurd vagy groteszk, ironikus módon mutatják be.
Az abszurd: lehetetlenséget, képtelenséget jelent, az abszurd művekben leírt dolgok általában nem csak lehetetlenek, hanem ijesztőek is. (Pl. Az autóvezető c. novella – lehetetlenség, hogy valaki megvegye a másnapi újságot).
A groteszk: össze nem illő elemek társítása, ami nevetséges, humoros hatást kelt. Ilyen az Arról, hogy mi a groteszk című novellában az a jelenet, amikor a gyászoló nép megpróbálja a rögökkel eltalálni a koporsót.
NÉHÁNY ALKOTÁS ELEMZÉSE
ARRÓL, HOGY MI A GROTESZK
– a szerző kedélyes, baráti hangnemben szól az olvasóhoz (E/2 személyű, narrációs szempontból sem szokványos az epikus műfajok esetében)
– megkéri, hogy hajoljon le, és fordítva szemlélje a világot
– így alakul ki a groteszk/abszurd, másféle látásmód, ahol minden dolog más jelentést kap
– pl. groteszk, hogy vidám látványt keres, és egy temetést talál
– a temetési jelenetben az emberek álszentségét kritizálja.
A mű során végig nehezen dönthető el, hogy maga a világ ilyen (hiszen pl. felcsúsznak a szoknyák, vagy a világ a “talpán áll”, csak mi látjuk másképp (a sör nem csordul ki).
Apróhirdetés
ÖRÖK NOSZTALGIA
- A novella egy teljes képtelenség(abszurd): a hirdetés feladója ugyanazt a lakást keresi, amit eladni kíván
- értelmezhető úgy, hogy az ember nem tud elszakadni saját életmódjától, megszokott környezetétől
- újszerű, hogy Örkény olyan szövegtípust alkalmaz, ami nem sorolható az irodalomhoz (az apróhirdetés publicisztikai műfaj)
AZ AUTÓVEZETŐ
- a novella egy történetet mond el egy emberről, aki miután elolvassa a holnapi újságban a sajét halálhírét, tényleg meghal autóbalesetben
- a szövegben nem csak ez az abszurd vonás, hanem az is, hogy az autóvezető csodálkozik a híren, mintha nem ismerne magára
- a novella értelmezésével kapcsolatban feltehető a kérdés, hogy az ember mennyire tudja alakítani a saját sorsát
FOLKLÓR / VICCELŐDÜNK
- A novella az 50-es, 61-as évek sötét időszakába vezet bennünket, amikor a fekete autó megjelenése félelmet keltett, hiszen így vitték el azokat, akiket a rendszer ellenségeinek gondoltak.
- a novella ironikus: a parasztok azt válaszolják: „jól vagyunk” holott ez az időszak a félelem és a megtorlás ideje volt
- az irónia egyetlen szóban rejlik: válaszolják viccesen a parasztok: hiszen éppen az ellenkezője igaz
FOLKLÓR/ A TERMELÉS ZAVARTALANUL FOLYIK
- arra mutat rá, hogy milyen abszurd és nevetséges a munka kultusza, amikor mindegy, hogy az ember mit dolgozik, és van-e eredménye, csak dolgozzon.
MÉG MEGKÉRDEZTE
Egy felsorolás a halál vagy a tragédia bekövetkezte előtti pillanatokról. A humor forrását több esetben a lehetetlenség adja, pl. a 10. emeletről lezuhanó ember egy hosszú monológot mond benézve az egyik ablakon zuhanás közben.
MI MINDENT KELL TUDNI
A szöveg egy menetjegy vagy egy bérlet hátoldalán olvasható szöveghez hasonlít. Értelmezése szinte lehetetlen, arra hívja fel a figyelmet, hogy a világ legegyszerűbb dolgát – pl. egy utazást – milyen bonyolulttá tesz az ember, illetve a hivatalos, szakszerű megfogalmazás.
ÖSSZEFOGLALVA:
Örkény humorosan, ironikusan, groteszk vagy abszurd módon láttatja az őt körülvevő világot novelláiban. Ez a látásmód jellemző a XX. században, amikor a dolgok értelme és a hagyományos értékek megkérdőjeleződnek.
Írói stílusa könnyed, köznyelvi, baráti és szórakoztató.