1. A klasszicista színház

 

A klasszicizmus a felvilágosodás korában jellemző korstílus. (XVIII. század) Jellemzője az ókori görög és római (klasszikus) hagyományok követése a művészetben, a racionalitás,a józan ész középpontba helyezése, a tanító jelleg, és a szabályoknak való megfelelés (pl. hármas egység elve).

A klasszicista színház Franciaországban alakult ki. Jellegzetesen az arisztokrácia szórakoztatására, főképp királyi és nemesi udvarokban működött. Volt függöny, az előadás 5 felvonásra tagolódott, már nők is játszottak. Sokat lendített a színház sorsán, hogy a Napkirály XIV. Lajos színházrajongó volt (játszott és rendezett is).

 

  1. Moliére

 

Jean-Jacques Poquelin (zsan-zsak-poklen) Egy királyi kárpitos fia, így tehetős család sarja, jó iskolákban tanult (jezsuitáknál). De nem apja hivatalát folytatta, hanem színtársulatot alapított. Ez csődbe ment, s miután kiszabadult az adósok börtönéből, hosszú évekig vándorszínészként élt.

Párizsban egyre komolyabb sikereket ért el. A királyi udvarban gyakran játszott (fiának keresztapja a király) és rendszeres jövedelmet kapott. Művei miatt sokan támadták az egyház és a képmutató arisztokrácia részéről (sőt, a művész-riválisok is).

Drámáinak jellemzése:

betartja a hármas egység elvét

negatív embertípusokat mutat be, ennek megfelelőek a drámái címei: A fösvény, Az úrhatnám polgár, Mizantróp (=embergyűlölő), Tudós nők (sznobság), Képzelt beteg

a komédiát részesíti előnyben: nevetségessé kell tenni az emberi hibákat

sokat merít a rögtönzött utcai vásári komédiákból (commedia    dell’arte)

 

  1. Tartuffe (1664)

 

Bemutatása után (Versailles) rögtön cenzúrázzák: a képmutatóan vallásos udvari emberek magukra ismernek benne. a katolkijus egyház befolyására pedig az eredetileg szerzetesi öltözetben játszó Tartuffe ruháját le kell cserélni. Miután Moliére finomított rajta, folyamatosan nagy sikerrel játszották.

 

  1. A dráma története és szerkezete:

 

1.    felvonás
Orgon házában. Pernelle asszony elhagyja a házat, mert Tartuffe-nek nem adják meg a kellő tiszteletet. Damis arra kéri Cléante-ot, hogy járjon közbe Orgonnál Mariane és Valér házassága ügyében. Megérkezik Orgon, csak Tartuffe-ről érdeklődik.  Cléante-nak kitérő válaszokat ad.
előkészítés, szituáció, szereplők bemutatása
2. felvonás
 Orgon úgy dönt, hogy hozzáadja lányát Tartuffe-höz, Mariane hiába ellenkezik. Dorine „kiosztja”  Orgont, és kibékíti a szakítani készülő szerelmeseket, és tervet sző a házasság megakadályozására.
 bonyoldalom
3. felvonás
Damis és Dorine megtervezik Tartuffe lebuktatását.Tartuffe heves szerelmi ostromba kezd Elmiránál, ő megígéri, hogy nem árulja el a férjének semmit, ha cserében kieszközöli Valér és Mariane lakodalmát. A jelenetet kihallgató Damis elmond mindent Orgonnak, Tartuffe azonban cselesen tisztázni tudja magát Orgon előtt. Sőt Orgon Tartuffe „megrágalmazásáért” kitagadja fiát a házból és Tartuffe-re íratja minden vagyonát.
4. felvonás
Orgon összeveszik Marianne-nal (inkább kolostorba vonul, de nem lesz Tartuffe felesége) a feleségével (nem hiszi, hogy Damis igazat mondott). Végül az asztal alatt hallgatja ki Tartuffe szerelmi ostromát. Orgon erre kiutasítja Tartuffe-öt a házból, de Tartuffe közli, hogy ez már az ő háza, ráadásul egy kazettát is birtokol Orgon titkaival (a királyság elleni zendülésben Orgont bűnpártolással vádolhatják).
konfliktusok
(egérfogó-jelenet)
5. felvonás
Már csak Pernelle asszony hisz Tartuffe-ben. Megjelenik Lojális úr, hogy kilakoltassa a családot. Valér is rossz hírekkel érkezik:  felségsértés címén letartóztatási parancsot adtak ki Orgon ellen.. A rendőrhadnagy viszont egy hirtelen fordulattal Tartuffe-öt kíséri börtönbe, akiről kiderült, hogy hírhedt csaló. Orgonék elindulnak, hogy személyes köszönetet mondjanak az uralkodónak kegyességéért, utána pedig megtartják Mariane és Valér esküvőjét.
tetőpont
feloldás

 

  1. Szereplők:

Tartuffe, a családba befurakodó álszent. Bár ő a címszereplő, nem ő a komikus főhős, hanem

Orgon, aki elvakultan rajong iránta. Ezt az elvakultságot figurázza ki a szerző a végletekig. (Pernelle asszonyban is).

Cléante a rezonőr (= az író szócsöve) a józan ész nevében kommentálja és mérlegeli az eseményeket (a felvilágosult gondolkodás képviselője). Mégsem ő a leghatékonyabb, hanem

Dorine, aki nemcsak józan paraszti ésszel gondolkodik, hanem cselekszik is.

Marianne és Valér halvány szereplők: segítségre van szükségük, hogy szerelmük beteljesedhessen.

 

  1. Befejezés:

a mű klasszicista dráma: betartja a hármas egység elvét, a dráma öt része elkülöníthető. A végén a józan ész diadalmaskodik a felvilágosodás gondolkodásának megfelelően.

 

a darab ma is az egyik legtöbbet játszott Moliére mű. Gyakran egyedi felfogásban dolgozzák fel (pl. kortárs környezetben, vagy Tartuffe mint tolószékes kábítószercsempész, stb.).