1.    Manipuláció

A „manipuláció” szót a „meggyőzés, befolyásolás” szinonimájaként fordítják, a párhuzam azonban nem teljes. A manipuláció mára pejoratív értelmű szóvá vált: inkább „rejtett befolyásolásként” lehetne meghatározni. A lényege az, hogy úgy fejt ki hatást a hallgató véleményalkotására vagy cselekvéseire, hogy a hallható nincs tisztában a meggyőzés eszközeivel.

“Leglényegesebb tulajdonsága az, hogy miközben minden igyekezete arra irányul, hogy valamilyen irányba befolyásoljon bennünket, mindvégig fenn igyekszik tartani azt a látszatot, hogy szabad választást ad nekünk (Kapitány G.)

A manipulációs technikákat lehet tanulni és szándékosan alkalmazni (jogi munkában, vallási meggyőzésben, hírközlésben), de gyakran tanulás nélkül, spontán módon is alkalmazzuk (pl. egy szerelmi párbeszédben).

2.    Manipuláció a magánéleti kommunikációban

A mindennapi életben gyakran van szükségünk arra, hogy meggyőzzünk valakit, s ilyenkor néha manipulációs eszközökhöz is folyamodunk. Ilyenkor nem elégszünk meg a nyílt közléssel (pl. szakítani akarok veled), nem elsősorban azt mondjuk, ami a közlésünk célja. A fenti esetben pl. nem érdemellek meg, meg kell beszélnünk a kapcsolatunkat. Hatása abban van, hogy őszintének, nyíltnak, tárgyilagosnak látszik.

A szülők manipulációs technikái közül néhány: edd meg a sárgarépát, jól tudsz majd fütyülni (oknak és okozatnak nincs köze egymáshoz), amíg az én kenyeremet eszed, addig… (zsarolás).

Számos egyéb példa sorolható még: hogyan magyarázzuk meg szüleinknek a rossz jegyet, hogyan befolyásoljuk érzelmileg barátainkat vagy tanárainkat, hogyan járatunk le egy nem szimpatikus embert stb.

 

3.    Manipuláció a médiában

A médiaetika szabályai szerint a manipuláció aggályos jelenség, de mivel rejtett, nehezen bizonyítható, a legtöbb esetben nem is büntethető.

a.              reklámok

a fő cél a nyereség termelése, éppen ezért a reklámok minden eszközt megragadnak a fogyasztás növelésére. Legfőbb manipulációs technikájuk a mézesmadzag-effektus: ha ezt megveszed, sikeresebb, boldogabb, teljesebb ember leszel:

  • A férfinak, aki tudja, mit akar.
  • L’oréal Mert megérdemlem.
  •  Gilette, férfiasan tökéletes

 b.             politikai diskurzus

jellegzetes manipulációs technikák:

  • egyoldalú tájékoztatás egyik felet “nem tudtuk elérni”, csak a neki tetsző véleményt közli
  • szóhasználat (mágikus szavak, önmagukban erős érzelmeket váltanak ki): muzulmán terroristák (fasiszta, antiszemita, kommunista, kulák, diktátor, fanatikus, gyűlöletbeszéd, árokásás stb.
  • sorrend: pl esti híradó: fontossági sorrend – így lehet csökkenteni és növelni egy esemény jelentőségét. Első és utolsó benyomás a legtartósabb.
  • Időtartam: akiről sokat beszélnek, népszerűbb: harc a minél gyakoribb szereplésért.
  • Elhallgatás: “amiről nem beszélünk, az nincs”. Számunkra negatív v. ellenfél számára pozitív hírek elhallgatása. (pl. Csernobil) Ill. egyik oldalról csak negatív, a másik politikai oldalról csak pozitív hírek
  • lebegtetés: ártatlan ember meggyanúsítása, sokszor ismételve. Mire kiderül, hogy hamis volt a vád, a gyanú már lemoshatatlan

4.    A manipuláció nyelvi eszközeinek felismerése

Lehet-e védekezni a manipuláció ellen? Részben igen, de teljesen nem. (pl. honnan tudjuk, hogy minden információt megkaptunk-e egy eseménnyel kapcsolatban?)

Leginkább úgy védekezhetünk, ha tisztában vagyunk ezeknek az eszközöknek a működésével, igyekszünk a valóságot több oldalról is kritikusan megismerni.