- Az anyanyelv használata alapvető emberi jog.(Európa Tanács chartája, ENSZ Emberi Jogok központja, Európai Unió nyilatkozata).
- Kisebbség
- az állam nemzeti jellegét meghatározó néphez képest kisebb közösség
- általában nincs uralkodó helyzetben
- de megőrzi identitását, nyelvét
A magyar anyanyelvűek mintegy harmada ma Magyarország határain kívül él. Ennek két alapvető oka lehet:
- emigráció: önkéntes döntésen alapul az elvándorlás más államhatárok közé (USA, Kanada, Brazília, Németország)
- országhatárok rendezése miatt kerül más állam fennhatósága alá, Magyarországon a trianoni döntés miatt állt elő ez a helyzet (Szlovákia, Románia, Horvátország, Burgenland)
mindkét esetben kikerülhetetlen valamilyen fokú asszimiláció (beolvadás a többségbe, ez lehet
- önkéntes (pl. házassággal, jobb munka- és tanulási feltételek reményében)
- kényszerű (az állami jogi intézkedések miatt, pl. anyanyelv korlátozása)
- Az asszimiláció eszközei
A modern európai demokráciák nem oldották meg a kisebbségek helyzetét, a közép-európai országokban a kisebbségek nagy része nem élvez autonómiát.
- Franciaország (breton), Spanyolország (baszk), Szlovákia (magyar), Románia (magyar) – erősek az asszimilációs törekvések, a „nemzetállami” törekvés alapján nem veszik figyelembe a kisebbségek jogait. A beolvasztási kísérletek az alábbi módokon történhetnek:
- manipuláció a statisztikai adatokkal
- manipuláció a történelemtanítással
- betelepítés-kitelepítés (egy adott területen így arányaiban csökkenhet a kisebbség létszáma, így nem tudja érvényesíteni a jogait)
- a közigazgatási határok átrendezése (megváltozott etnikai arányok)
- diszkrimináció a felvételi vizsgán, munkahelyen, stb.
- megfélemlítés (hangulatkeltés, graffiti, verbális agresszió)
- fizikai agresszió („magyarverés”)
A fentieket számos európai törvény és szabályozás tiltja, de szankciókat ritkán alkalmaz
- A diszkrimináció nyelvi eszközei
- nyelvtörvények, pl.névhasználat korlátozása (szlovákiai magyar nevek: Elena Kovácsová, Judita Kissová), utcanevek, helynevek nem magyarul (pl. Temesvár – Timisoara)
- megjelenés korlátozása a kultúrában, médiában (a rendszerváltás előtt még a 70%-ig magyarlakta területen sem volt magyar nyelvű TV-adás, kulturális intézmény – mára javult a helyzet)
- oktatás szűkítése, pl. az általános iskolában csak románul/szlovákul tanítják a történelmet, irodalmat, földrajzot
- Következmények
- nyelvi zsugorodás: az anyanyelvhasználat bizonyos területekre szorul vissza (otthon, ima, baráti társaság), iskolában, munkahelyen államnyelv
- a kisebbségek kiszorulnak a felsőoktatásból és az értelmiségi pályákról
- elvándorlás
- vegyes házasságok 75-80%-ban az államnyelvet beszélik a gyerekek
- nyelvvesztés folyamata: pl. a nagyszülők még anyanyelven beszélnek, a szülők mindkét nyelven, a gyermekek pedig többnyire csak államnyelven, és elfelejtik nagyszüleik anyanyelvét