Kosztolányi a Nyugat első nemzedékének szerzője.
1885-ben született Szabadkán, jómódú polgári családban. Beteges volt, állandó halálfélelmei voltak, ideges érzékenysége már gyermekkorában feltűnt.
Magyar-német szakot végzett, egyetemista korában későbbi költőtársaival ugyanarra a híres Négyesy-szemináriumra járt. A Nyugat indulásától kezdve szerepelt a szerzők között.
1910-ben jelent meg A szegény kisgyermek panaszai c. kötete, majd sorra, szinte évente adott ki vagy verseskötetet, vagy regényt, vagy novellát. Emellett kiváló esszéíró és publicista. Felsége Harmos Ilona színésznő.
1936-ban hosszú betegség után hal meg.
(Kosztolányi habitusát, világhoz való viszonyát, költészetét bármelyik tanulmánynál tömörebben és érzékletesebben foglalja össze Orbán Ottó K.Dezső című verse).
A SZEGÉNY KISGYERMEK PANASZAI
A kötet szerkezete
A kötetben összesen 64 vers található. A versek nem cím, hanem a kezdősor alapján azonosíthatók, mintha egy végtelen monológot olvasnánk.
A szerkezetben, a versek egymásutániságában nehéz logikát találni: inkább csapongó, változatos: egymás mellé kerülnek különböző témájú és szemléletű versek.
Szerepvers
A kötet darabjai szerepversek. Kosztolányi a gyermek élményeit és szemléletmódját közvetíti, a gyermek szemével láttatja a világot, azonosul a gyermekszereppel, egyes szám első személyben beszél.
Kettős szemlélet
A fentiekkel ellentétben mégsem egynemű, hanem kettős szerepről beszélünk: egyrészt gyermeki szemmel viszonyul a világhoz, másrészt a felnőtt visszaemlékezései alapján (pl. A rút varangyot véresen megöltük: a vége inkább egy felnőtt ítélete). Hiszen Kosztolányi már a felnőttkorból visszatekintve értelmezi a gyerekkor élményeit.
Témák: minden, amivel kapcsolatban egy gyermek érzelmi viszonyt alakít ki:
- félelem, betegség, halál: Én félek,
- ébredező érzések, pl. szerelem: Már néha gondolok a szerelemre
- gyermeki tulajdonságok, magatartásformák:
- agresszió: A rút varangyot véresen megöltük
- rácsodálkozás: A rosszleányok, mondják…
- mohóság: Mostan színes tintákról álmodom
- naivság, fenyegetőzés: Én öngyilkos leszek
Néhány vers:
Mostan színes tintákról álmodom
A költeményben minden színt felsorol, kivéve a feketét és a fehéret. A gyermeki mohóság nyilatkozik meg: (mindenféle színt meg akar szerezni), de emellett a gyermek számára fontos kapcsolatok is (milyen színnel írna az anyjának).
A rút varangyot véresen megöltük
A vers egy brutális történet megjelenítése, amelyben a kisgyerekek agyonvernek egy varangyos békát. A versben egyszerre fogalmazódik meg az undor és a heroizmus (a gyermekek hőstettként értelmezik a cselekedetet). A “hentesek”, “gyilkosok” nyilván már a felnőtt visszatekintése és ítélete.
A költeményben különös stílushatást kelt, hogy az “undok békát” a legszebb szecessziós képekkel írja le.
Én félek
Kosztolányi ebben a versben a kisgyermekek szorongásait fogalmazza meg: a sötéttől, a rémektől, haláltól és mindattól, amivel egy gyermeket szoktak ijesztgetni (pl. „Idegenember”).
A versnek van egy lehetséges filozofikus értelmezése is: a felnőtt ember kiszolgáltatottsága a világnak olyan, mintha védtelen gyermek lenne.
Én öngyilkos leszek
A gyermeki fenyegetőzés, zsarolás tipikus magatartásforma. Viselkedésével és szóhasználatával a felnőtteket idézi: ”végrendelkezik”, úgy akar meghalni, mint a „nagyok” – végül pedig megsajnálja magát: így fenyegetőzését végül nem lehet komolyan venni.
A rosszleányok, mondják, arra laknak
Kettős szemlélet érvényesül a versben: egyrészt a felnőttek által sugallt előítéletek, amelynek eredményeképpen gonosz boszorkányokhoz hasonlítja a prostituáltakat. Másrészt megjelenik a versben a részvét is: kicsinek és védtelennek látja a lányokat, gyermekként átérzi kitaszítottságukat.
A kötet nyelvezete választékos: nem a gyermek valódi nyelvét idézi, csak egy-egy fordulat erejéig. (Egy kisgyerek nem így beszél, de így lát és így gondolkodik). Igen gazdag díszítő elemekben, a hangulatfestésben mesterien alkalmazza a színeket, hanghatásokat, illatokat hangutánzó szavakat (impresszionista jegy). Kedvelt motívumai a különböző ásványok és drágakövek, a míves berendezési tárgyak (a szimbolisták szépség-kultusza és a szecesszió ábrázolásmódja is egyértelműen tetten érhető a kötetben).