Kölcsey Ferenc

            középnemesi családból származott, a debreceni Református Kollégiumba járt,  itt klasszikus képzést kapott  (görög, latin irodalom, jog és filozófia) németül és franciául írt és olvasott.

Jogász végzettségű volt, olvasta a legmodernebb német klasszikus filozófiát és a kortárs szépirodalmat, széles körű európai műveltséggel rendelkezett.

 

  1. Szatmár megye országgyűlési küldöttje lett, haladó beállítottságú, képviselte a nép érdekeit, a magyar nyelv ügyét, nemzeti függetlenséget, polgári átalakulást. Híres szónok volt, nem ismerte a kompromisszumot.
  2. választói leváltják.

Utolsó éveit Csekén élte, elzárkózva a közélettől, de régi barátaival tartotta a kapcsolatot. Családja nem volt.

 

MŰVÉSZI FEJLŐDÉSE

 

  1. Korai műveiben abszolút mértékadó Kazinczy (barátok)
  • klasszicista eszmény és szentimentalizmus
  • részvétel a nyelvújítási harcban
  • Csokonai és Berzsenyi-kritika (Kazinczy esztétikai elvei alapján)

 

  1. Később elszakad Kazinczytól, fontosabb a haza ügye: hazafias témák kerülnek előtérbe.

Programját a Nemzeti hagyományok című művében fogalmazza meg: a nemzeti irodalom alapját a népköltészetnek kell képeznie

 

 

HAZAFIAS KÖLTÉSZETE

 

Az 1820-as években szaporodnak meg hazafias versei, ez lesz a fő témája

Okai:

  • a reformkori országgyűléseken felmerült törekvésekkel megismerkedik
  • (később ő is kéviselő)
  • Művelt, nemzeti haladó hazafias gondolkodású köznemesként természetes módon foglalkoztatta a haza sorsa
  • A korban alapvető gondolat, hogy az értelmiség (főleg írók és költők) készítik elő a nemzeti függetlenedést (ez így is volt)

 

Hymnus

 

A mű alapszemlélete, hogy az Isten számtalan jóval halmozta el a népet, de az erkölcsi romlás miatt kíméletlenül megbünteti, a bibliai Ószövetségből ismert. Ugyanezt a gondolatot nem sokkal Kölcsey előtt Berzsenyi is megfogalmazta a Magyarokhoz c. költeményében (bár ő nem Isten büntetésének, hanem az erkölcsi romlás egyenes következményének tartja a pusztulást).

A vers szerkezete a múlt-jelen-jövő hármasságára épül. A leghosszabb részt a múltnak szenteli.

Jellegzetesen időszembesítő vers, melynek legfőbb ismérve, hogy a dicső múlttal szemben áll a sivár, eszmények és erkölcsök nélküli jelen.

Már a török harcok idején elterjedt az a felfogás, hogy a vesztes csaták nem a külső ellenség erejének, hanem a belső viszályoknak köszönhetők. Kölcsey újrafogalmazza ezt a gondolatot:

Hányszor támadt tenfiad szép hazám, kebledre,

S lettél magzatod miatt magzatod hamvvedre.

Éppen emiatt a magyarság sorsa meg van pecsételve.

A nemzethalál gondolata: egy német filozófus, Herder megjósolta, hogy a  magyar nép bele fog olvadni az őt körülvevő szláv és germán „tengerbe”. A magyar írók komolyan vették az ijesztő jóslatot: Kölcsey magáévá tette, de úgy hogy minden erejével, egész magatartásával, irodalmi munkásságával az ellen küzdött, hogy ez megtörténjen.

Kölcsey nem csak a Hymnusban, hanem más műveiben is hasonló nemzeti sorskérdésekkel foglalkozott. Rokon művei a Zrínyi dala és a Zrínyi második éneke, amelyek szintén időszembesítő versek és mindkettőben szerepel a nemzethalál motívuma.

 

Zrínyi dala – Zrínyi második éneke

 

Kölcsey példaképnek tekintette Zrínyit, aki szintén költő és politikus volt. Mindkét költemény párbeszédes jellegű, felfogható a költő belső, magával folytatott vitájaként. Mindkettő időszembesítő vers, mindkettőben megjelenik a nemzethalál motívuma.

A költemények nagy ívű látomások, a magyar történelem végigvonul rajtuk.

Kölcsey sötéten látta a magyar nép jövőjét. A magyar népet képtelennek látja a cselekvésre, ezért szólítja meg Isten, a sorsot, vagy a hajdan élt Zrínyit.

 

Huszt

Az előző költeményekkel szemben a Husztban a cselekvés programját fogalmazza meg: Hass, alkoss, gyarapíts, s a haza fényre derül.

 

ROMANTIKUS NYELVEZET ÉS STÍLUS

 

A költemények nyelvezetére a romantikus stílus jellemző:

  • Szélsőséges érzelmek kifejezése
  • Változatos modalitás, felkiáltások, kérdések
  • Expresszív szóhasználat
  • Bonyolult, összetett költői képek