Kölcsey Ferenc középnemesi családból származott, a debreceni Református Kollégiumba járt.  Itt klasszikus képzést kapott  (görög, latin irodalom, jog és filozófia), németül és franciául írt és olvasott.

Jogász végzettségű volt, olvasta a legmodernebb német klasszikus filozófiát és a kortárs szépirodalmat, széles körű európai műveltséggel rendelkezett.

Fiatal korában Kazinczy oldalán bekapcsolódott a nyelvújítási harcba, a pezsgő irodalmi és kulturális életbe.  Szatmár megye országgyűlési küldöttje lett: képviselte a nép érdekeit, a magyar nyelv ügyét, nemzeti függetlenséget, polgári átalakulást. Híres szónok volt, és nem ismerte a kompromisszumot (ezért mondott le mandátumáról).

Utolsó éveit Csekén élte, elzárkózva a közélettől, de régi barátaival tartotta a kapcsolatot. Családja nem volt.

MŰVÉSZETE

 Korai műveiben abszolút mértékadó Kazinczy, ezzel együtt a klasszicista eszmény és szentimentalizmus. Később elszakad Kazinczytól, stílusában a romantikus jegyek kerekednek felül, érdeklődése a nemzeti sorskérdések felé fordul. Programját a Nemzeti hagyományok című művében fogalmazza meg: a nemzeti irodalom alapját a népköltészetnek kell képeznie.

HAZAFIAS KÖLTÉSZETE

Az 1820-as években szaporodnak meg hazafias versei, ugyanis

  • a reformkori országgyűléseken felmerült törekvésekkel megismerkedik
  • Művelt, nemzeti haladó hazafias gondolkodású köznemesként természetes módon foglalkoztatta a haza sorsa
  • A korban alapvető gondolat, hogy az értelmiség (főleg írók és költők) készítik elő a nemzeti függetlenedést

Hymnus

A mű alapszemlélete, hogy az Isten számtalan jóval halmozta el a népet, de az erkölcsi romlás miatt kíméletlenül megbünteti, a bibliai Ószövetségből ismert. Ugyanezt a gondolatot nem sokkal Kölcsey előtt Berzsenyi is megfogalmazta a Magyarokhoz c. költeményében (bár ő nem Isten büntetésének, hanem az erkölcsi romlás egyenes következményének tartja a pusztulást).

A vers szerkezete a múlt-jelen-jövő hármasságára épül. A leghosszabb részt a múltnak szenteli.

Jellegzetesen időszembesítő vers, melynek legfőbb ismérve, hogy a dicső múlttal szemben áll a sivár, eszmények és erkölcsök nélküli jelen.

Már a török harcok idején elterjedt az a felfogás, hogy a vesztes csaták nem a külső ellenség erejének, hanem a belső viszályoknak köszönhetők. Kölcsey újrafogalmazza ezt a gondolatot:

Hányszor támadt tenfiad szép hazám, kebledre, / S lettél magzatod miatt magzatod hamvvedre.

Éppen emiatt a magyarság sorsa meg van pecsételve: ezt fejezi ki a reformkori költészetben többféleképpen megfogalmazódó nemzethalál gondolata.

Herder, német filozófus azt jósolta, hogy a  magyar nép bele fog olvadni az őt körülvevő szláv és germán és latin „tengerbe”. A magyar írók komolyan vették az ijesztő jóslatot: Kölcsey magáévá tette, de úgy hogy minden erejével, egész magatartásával, irodalmi munkásságával az ellen küzdött, hogy ez megtörténjen.

A Hymnus tematikájához kapcsolódó művei a Zrínyi dala és a Zrínyi második éneke, amelyek szintén időszembesítő versek, és mindkettőben szerepel a nemzethalál motívuma.

Zrínyi dala – Zrínyi második éneke

Kölcsey példaképnek tekintette a XVII. századi Zrínyit, aki szintén költő és politikus volt. Mindkét költemény párbeszédes jellegű, felfogható a költő belső, magával folytatott vitájaként. Mindkettő időszembesítő vers, mindkettőben megjelenik a nemzethalál motívuma. A költemények nagy ívű látomások, a magyar történelem végigvonul rajtuk.

Kölcsey sötéten látta a magyar nép jövőjét. A magyar népet képtelennek látja a cselekvésre, ezért szólítja meg Isten, a sorsot, vagy idézi meg a hajdan élt Zrínyit. A Zrínyi dalában a nagy előd azt a hősies, dicső világot kéri számon Kölcsey korán, amit ő valaha itt hagyott. A Zrínyi második énekében Zrínyi igyekszik a Sorstól kegyelmet kieszközölni a Sorstól – de hiába.

Huszt

Az előző költeményekkel szemben a Husztban a cselekvés programját fogalmazza meg: Hass, alkoss, gyarapíts, s a haza fényre derül.

ROMANTIKUS NYELVEZET ÉS STÍLUS

Az említett költemények nyelvezetére a romantikus stílus jellemző:

  • Szélsőséges érzelmek kifejezése
  • Változatos modalitás, felkiáltások, kérdések
  • Expresszív szóhasználat
  • Bonyolult, összetett költői képek