Kölcsey Ferenc
középnemesi családból származott, a debreceni Református Kollégiumba járt, itt klasszikus képzést kapott (görög, latin irodalom, jog és filozófia) németül és franciául írt és olvasott.
Jogász végzettségű volt, olvasta a legmodernebb német klasszikus filozófiát és a kortárs szépirodalmat, széles körű európai műveltséggel rendelkezett.
- Szatmár megye országgyűlési küldöttje lett, haladó beállítottságú, képviselte a nép érdekeit, a magyar nyelv ügyét, nemzeti függetlenséget, polgári átalakulást. Híres szónok volt, nem ismerte a kompromisszumot.
- választói leváltják.
Utolsó éveit Csekén élte, elzárkózva a közélettől, de régi barátaival tartotta a kapcsolatot. Családja nem volt.
MŰVÉSZI FEJLŐDÉSE
- Korai műveiben abszolút mértékadó Kazinczy (barátok)
- klasszicista eszmény és szentimentalizmus
- részvétel a nyelvújítási harcban
- Csokonai és Berzsenyi-kritika (Kazinczy esztétikai elvei alapján)
- Később elszakad Kazinczytól, fontosabb a haza ügye: hazafias témák kerülnek előtérbe.
Programját a Nemzeti hagyományok című művében fogalmazza meg: a nemzeti irodalom alapját a népköltészetnek kell képeznie
HAZAFIAS KÖLTÉSZETE
Az 1820-as években szaporodnak meg hazafias versei, ez lesz a fő témája
Okai:
- a reformkori országgyűléseken felmerült törekvésekkel megismerkedik
- (később ő is kéviselő)
- Művelt, nemzeti haladó hazafias gondolkodású köznemesként természetes módon foglalkoztatta a haza sorsa
- A korban alapvető gondolat, hogy az értelmiség (főleg írók és költők) készítik elő a nemzeti függetlenedést (ez így is volt)
Hymnus
A mű alapszemlélete, hogy az Isten számtalan jóval halmozta el a népet, de az erkölcsi romlás miatt kíméletlenül megbünteti, a bibliai Ószövetségből ismert. Ugyanezt a gondolatot nem sokkal Kölcsey előtt Berzsenyi is megfogalmazta a Magyarokhoz c. költeményében (bár ő nem Isten büntetésének, hanem az erkölcsi romlás egyenes következményének tartja a pusztulást).
A vers szerkezete a múlt-jelen-jövő hármasságára épül. A leghosszabb részt a múltnak szenteli.
Jellegzetesen időszembesítő vers, melynek legfőbb ismérve, hogy a dicső múlttal szemben áll a sivár, eszmények és erkölcsök nélküli jelen.
Már a török harcok idején elterjedt az a felfogás, hogy a vesztes csaták nem a külső ellenség erejének, hanem a belső viszályoknak köszönhetők. Kölcsey újrafogalmazza ezt a gondolatot:
Hányszor támadt tenfiad szép hazám, kebledre,
S lettél magzatod miatt magzatod hamvvedre.
Éppen emiatt a magyarság sorsa meg van pecsételve.
A nemzethalál gondolata: egy német filozófus, Herder megjósolta, hogy a magyar nép bele fog olvadni az őt körülvevő szláv és germán „tengerbe”. A magyar írók komolyan vették az ijesztő jóslatot: Kölcsey magáévá tette, de úgy hogy minden erejével, egész magatartásával, irodalmi munkásságával az ellen küzdött, hogy ez megtörténjen.
Kölcsey nem csak a Hymnusban, hanem más műveiben is hasonló nemzeti sorskérdésekkel foglalkozott. Rokon művei a Zrínyi dala és a Zrínyi második éneke, amelyek szintén időszembesítő versek és mindkettőben szerepel a nemzethalál motívuma.
Zrínyi dala – Zrínyi második éneke
Kölcsey példaképnek tekintette Zrínyit, aki szintén költő és politikus volt. Mindkét költemény párbeszédes jellegű, felfogható a költő belső, magával folytatott vitájaként. Mindkettő időszembesítő vers, mindkettőben megjelenik a nemzethalál motívuma.
A költemények nagy ívű látomások, a magyar történelem végigvonul rajtuk.
Kölcsey sötéten látta a magyar nép jövőjét. A magyar népet képtelennek látja a cselekvésre, ezért szólítja meg Isten, a sorsot, vagy a hajdan élt Zrínyit.
Huszt
Az előző költeményekkel szemben a Husztban a cselekvés programját fogalmazza meg: Hass, alkoss, gyarapíts, s a haza fényre derül.
ROMANTIKUS NYELVEZET ÉS STÍLUS
A költemények nyelvezetére a romantikus stílus jellemző:
- Szélsőséges érzelmek kifejezése
- Változatos modalitás, felkiáltások, kérdések
- Expresszív szóhasználat
- Bonyolult, összetett költői képek