1. BEVEZETÉS

 József Attila a XX. századi magyar líra meghatározó egyénisége. Kora szerint a Nyugat második nemzedékéhez tartozott volna, de nem ennek a folyóiratnak a keretei között vált híressé. Ennek egyik oka Babitscsal való rossz kapcsolata lehetett – fiatal korában kedvezőtlen kritikát írt az akkor már irodalmi fejedelemnek számító Babitsról – másrészt sok szempontból eltért a nyugatos lírától.

 JÓZSEF ATTILA ÉLETE. 1905. április 11.-én született Budapesten. Születésnapján a költészet napját ünnepeljük. Az apja még J. Attila kiskorában elhagyta a családot. Az anya egyedül nevelte a három gyermeket, a nehézségek enyhítésére fiát nevelőszülőkhöz adta Öcsödre. Erre a gyermekkori, megrendítő élményére fájdalmasan emlékezik. 9 éves korában kísérelt meg először öngyilkosságot, és később többször is.

Édesanyja meghal, gyámja testvérének férje, Dr. Makai Ödön ügyvéd lesz. Attila a makói gimnáziumban tanul, 17 éves korában jelenik meg első verseskötete.

1924-től a szegedi egyetem magyar-filozófia szakos hallgatója. Fő pártfogója Juhász Gyula, aki felismerte a fiatal költő tehetségét. A Tiszta szívvel c. verse miatt Horger Antal eltanácsolja az egyetemtől és a tanári pályától.

Megismerkedik Vágó Mártával, de az apa félti a lányt a labilis költőtől és Londonba küldi tanulni, így kapcsolatuk megszakad. A költő idegösszeroppanást kap.

Megismerkedik Szántó Judittal, aki több évek keresztül élettársa is, és bekapcsolódik az illegális kommunista mozgalomba.

A 30-as években sok időt tölt szanatóriumban, de ezek az évek jelentik költészetének csúcsát.  Kései szerelmei (Kozmucza Flóra, Gyömrői Edit) viszonzatlanok.

1937-ben Szárszón egy vonat halálra gázolja. Halálának pontos körülményei máig tisztázatlanok.

III.             KÖLTÉSZETE az utolsó években

Betegsége a 30-as évek közepétől súlyosbodik, barátai jóvoltából kezelésben részesül. Erőfeszítéseket, vagy inkább utolsó kísérleteket tesz, hogy rendbehozza az életét: folyóiratot alapít (Szép Szó), a körülötte lévő nőkkel próbál kapcsolatot teremteni.

Verseiben azt a személyes tragédiát fogalmazza meg, amelynek eredményeképpen már alig van más lehetőség, mint a pusztulás.

A Tudod, hogy nincs bocsánat című költeménye szembenézés az eddigi életével, kudarcaival. A vers végén még kétféle alternatívát ad magának: remélj hű szerelmet VAGY a töltött fegyvert szorítsd szívedhez.

A vers ellentétekre épül: hamis-igaz, szerettek – nem szerethetsz, hódolj – hódíts, amivel kifejezi a maga és a világ szembenállását.

A versben kedvelt szavait, motívumait sorakoztatja fel, amelyek más költeményeiben is fontos szerepet kapnak: bánat, bűn, vád, emberiség, szív, hű, kutya.

Három legutolsó verse: a Karóval jöttél, a Talán eltűnök hirtelen és az Íme, hát megleltem hazámat befejezettnek tekintik a földi létet. Mindhárom létösszegző vers.

A Karóval jöttél című vers alapvetően a gyermek motívumára épül.

A gyermekség motívumának kiindulópontja a szeretethiány. Freud pszichológiáját jól ismerve ő is úgy tartotta,  hogy az ember személyisége gyermekkorában alakul ki, s hogy a gyermekkori élmények döntően meghatározzák az ember személyiségét.

Éppen ezért, a gyermekség konkrét kifejezője lesz félelmének, elhagyatottságának, magányának.

Felnőttként szólítja meg gyermeki önmagát: szembeállítja a gyermekkori túlzó vágyakat (aranyat ígértél nagy zsákkal) a jelenkori kiábrándulással. A motívumok (tejfog, seb elvakarása), a gyermeknyelvi szavak (csücsülsz) a gyermekkort idézik. A létösszegzés mérlege negatív: a felnőttkorban semmiféle értéket nem tud felmutatni (ennek képes kifejezése a se késed nincs, se kenyered). Egyetlen megoldás a halál, erre utalnak a vers utolsó sorai: Hajtsd le szépen a fejedet.

A Talán eltűnök hirtelen  olyan szempontból ellentétben áll az előzővel, hogy nem a gyermekkor volt reményeit, terveit emlegeti. Ebben a versben már a gyermekkor is a tragédiáról tanúskodik:

Már bimbós gyermek-testemet / szem-maró füstön szárítottam.

A pazarlás, az értelmetlen és eredménytelen élet gondolata azonban megismétlődik ebben a költeményben is. A talán eltűnök hirtelen csak részben vonatkozik arra, hogy mint költőt, esetleg elfelejthetik. Ez az eltűnés sokkal konkrétabban, a személyes, fizikai elmúlást jelenti.

Utolsó verseiben feltűnő, hogy milyen szigorúan, logikusan szerkesztettek, szabályosak.

Köznapi, világos nyelvezetet használ, díszítés nélkül, egyszerű, érthető költői képekkel.

A versek szenvedélymentesek, úgy hangoznak, mintha tényeket közölnének (pl. a bűn az nem lesz könnyebb, be vagy a Héttoronyba zárva stb). Ebben az időszakban már nem lázad a sorsa ellen, elfogadja a helyzetét, számot vet a betegségével, és ítéletet mond maga felett.