Mi az információs társadalom? (információ = hatalom) – azt a társadalmi berendezkedést jellemezzük így, amelyben az információ minél előbbi megszerzése, bitroklása jelenti a legnagyobb befolyást. A fejlett társadalmakra ma ez jellemző.
Új szövegtípusok
e-mail: a hagyományos levél jellemzőit tartalmazza: megszólítás, aláírás (de nem dátumozzuk, ez automatikus). Általában rövidebb a kézzel írott levélnél, és naponta sokkal többet írunk belőle, mint a régi típusúból. A helyesírási szabályok itt érvényesek, mivel a tabulátoron megtalálhatók az ékezetes betűk is. Sokkal gyorsabb a hagyományos levélnél, és gyorsabban lehet visszajelzés is.
sms: mivel a karakterek száma korlátozva van, törekszünk a rövidségre, tömörségre. Jellemzők a rövidítések: pl.Æláttam, +teszem, 1értelmű), hangulatjelek helyettesítik a nem nyelvi kommunikációt. Szinte azonnal jöhet rá visszajelzés. Informális, személyesebb szóhasználat (hivatalos üzenetet nem szoktunk így küldeni).
chat: a leginkább hasonlít a párbeszédre: azonnal jön rá visszajelzés Itt is jellemzők a rövidítések, a helyesírási szabályokat ritkán tartjuk be. Hangulatjeleket itt is használunk. Informális (hivatalos érintkezésben nem használjuk), személyes szóhasználat.
A XX. század végén új kommunikációs formák (csatornák) alakultak ki, amelyek felhasználói köre ma is dinamikusan terjed. A három legismertebb új kommunikációs forma a chat/msn, az e-mail és az sms. Mindhárom eszköz az informatikai forradalom terméke. Jellemzőjük, hogy legnagyobb részük eleve digitális formában születik meg
Rövidség, tempó
- mindegyikre jellemző a viszonylag rövid terjedelem (a chat, msn természetesen nem egészében, hanem a párbeszéd-fordulatot tekintve)
- a szövegek rövidségének technikai oka is lehet (pl. a karakterek maximális száma)
- néhány perc (másodperc) alatt megtörténhet az üzenetváltás
- gyorsuló beszéd, hadarás
Helyesírási jellegzetességek
- rövidítések (lszk, 1szer, 1értelmű, 2színű, +van)
- mindhárom szövegtípus szabadabban kezeli a helyesírási szabályokat
- az automatikus helyesírás funkció befolyásolja helyesírási képességünket (a kutatások szerint negatívan, de lehetne pozitív módon is használni)
- új érzelemkifejező eszközök születtek, a hangulatjelek
🙁 🙂 😉 :O stb.
Egyéb
- az új szövegtípusok funkciója gyorsan bővül (pl. az eredetileg magáncélú sms → hírügynökségi szolgáltatások)
- átveszi a hagyományos szövegek funkcióit, pl. az e-mail ma már lehet hivatalos levél
A véleménycsere és kapcsolattartás legújabb formái tehát átértelmezik és formailag is módosítják az emberi kommunikáció tényezőit, beszédmódját.
Mindhárom átalakítja a kommunikáció tényezőit, az írásról és beszédről alkotott felfogásunkat is.