Három magyartanárral beszélgetünk a drámáról itt: “Írta és olvasta

  1. Henrik Ibsen század végi norvég drámaíró. Miután saját hazájában nem aratott drámáival sikereket, Rómába utazott, és itt írt darabjaival sikeres és híres lett. Csak utolsó éveiben tért vissza hazájába, már úgy, mint világhírű író. Drámai műveiben hétköznapi, realista környezetben mutat be egyéni és társadalmi problémákat (Nóra, A vaskacsa, Solness építőmester).

2. Ibsen NÓRA (eredeti címén Babaszoba) című műve egy látszólag boldog család gyors széthullását írja le. A karácsonyi készülődés idilli képeivel kezdődik a történet, majd a pár napon belül kiderülő hazugságok miatt Nóra végül elhagyja a férjét és gyermekeit. Sokan úgy tartják, hogy ez az első olyan dráma, amely a női egyenjogúság (emancipáció) kérdéseit veti fel – bár nem ez a legmarkánsabb értelmezési lehetőség.

  1. A dráma szerkezete
    A dráma a klasszikus szabályokhoz illeszkedik. A hármas egység elve:
  • egy térben, Helmerék házában játszódik
  • Idő: néhány nap
  • A cselekmény  egy szálon fut.
  1. A dráma típusa:

Analitikus dráma: ez azt jelenti, hogy a bonyodalmat okozó események már a régmúltban megtörténtek, a konfliktust az okozza, hogy ezek a dolgok lassanként kiderülnek.

Analitikus szerkesztésmód: Két idősíkot kell megkülönböztetnünk: a múlt időt és a drámai jelen időt (ez utóbbi játszódik a szemünk előtt). A drámát itt nem az aktuális cselekmények viszik előre, hanem a múlt eseményeinek felszínre kerülése.

Múltbeli eseményHatása a jelenre
Krogstadt kölcsönadott Nórának, Nóra pedig aláhamisította apja aláírását,ezért tudja megzsarolni Nórát a munkahelye megőrzése érdekében.
Krisztina és Krogstadt között szerelmi viszony volt korábban,éppen Krisztina kapná meg Krogstad munkáját / így találkoznak, és újra kezdik közös életüket.
Krogstad aláírást hamisított,ezért akarja Helmer elbocsátani.
Rank doktor apja felelőtlen életet élt,Rank doktor ezért halálos beteg.

(Az analitikus dráma “ősmintája” Szophoklész Oidipusz királya).

A dráma annyiban hasonlítható az Oidipuszhoz, hogy a történetet mozgató események már a régmúltban megtörténtek, és ezek folyamatos felszínre kerülése viszi előre a cselekményt. Míg azonban Oidipusz kezdettől fogva az igazság kiderítésére törekszik, Nóra egy jó ideig el akarja kerülni a lelepleződést: (1) igyekszik Krogstad állását megmenteni (2) hajtűvel próbálja kinyitni a levelesládát (3) kéri a férjét, hogy ne foglalkozzon másnapig hivatali ügyekkel (4) Rank doktor segítségében bízik. Az Oidipusz királyban a múlt napvilágra kerülése további tragédiákat okoz, Nóra esetében egy új, hazugságtól mentes élet kezdete lehet.Ibsen más módon is rájátszik Szophoklész drámájára: az atyai bűn végzetesen öröklődik. Nóra olyan embert kap férjül, aki apjához hasonlóan szórakoztató játékszernek tekinti, Helmer is többször szemére hányja Nórának az apjától örökölt könnyelműségét. Rank doktor apja léha életmódja miatt örökölt betegsége szintén erre a motívumra erősít rá. S végül, mind Oidipusz, mind Nóra elhagyja a gyermekeit, hiszen képtelenek azok nevelésére (Oidipusz részint a vaksága, részint az őt ért szégyen miatt, Nóra pedig azért, hogy megtalálja önmagát(?), de leginkább, hogy az élethazugságra felépített családi élet a gyermekeiben ne folytatódhassék.

A dráma műfaján belül leginkább a színmű keretein belül értelmezhető az alkotás. Valódi konfliktus van, de a  klasszikus “tragikum” vagy “komikum”  fogalmai itt nem játszanak szerepet – hogy van-e valódi katarzis, azon érdemes vitatkozni.

  1. Jellemek

Nóra a XIX. század tipikus asszonyi életét éli: neveli a gyermekeket, vezeti a háztartást, és igyekszik férjét boldoggá tenni. Korábban férje tudta nélkül kölcsönt vett fel, hogy annak itáliai gyógykezelését finanszírozni tudja – a kölcsönt titokban törleszti Krogstad felé. Amikor férje Krogstadot el akarja bocsátani állásából egy tisztességtelen ügylet miatt, Krogstad megzsarolja az asszonyt, aki annak idején apja aláírását hamisította a kölcsönszerződésre.

Nóra szemlélete hirtelen megváltozik, amikor kiderül, hogy a helyzet megoldásában nem számíthat a férjére.

Nórában órák alatt végbemegy a változás. Fellázad a férje ellen, aki, aki emberként nem értékeli őt, és egy olyan társadalmi rend ellen, mely igen kevés mozgásteret enged a nőknek. A mű során mindvégig naivnak és felületesnek mutatkozik, ám itt kibukkan belőle az öntudatos nő: Sohasem voltam boldog, csak vidám. – mondja. Rájön, hogy házasságuk alapja hamis, nem tudja többé elfogadni, hogy gyermekként kezeljék.

Bár a jogi probléma szinte azonnal megoldódik, a család hírneve és tisztessége a külvilág előtt megmaradna, a hazugságra és a szerepjátékra épülő házasság nem folytatódhat tovább. Nóra elhagyja férjét és gyermekeit.

Helmer első látásra mintaszerű családfő. A munkáját tisztességgel végzi, (látszólag) szereti a feleségét és a gyermekeit.  Életében az a legfontosabb, hogy a család híre, neve tiszta legyen. Nóra mozgásterét azonban erősen meghatározza, hogy anyagilag milyen kereteket biztosít számára, tiltja az édességtől, és azt várja el feleségétől, hogy művészi produkciókkal szórakoztassa.

Nóra „a legnagyobb csodát” várja szorongatott helyzetében: a bizonyítékot, hogy férje méltó a szerelmére, és arra az áldozatra, amit érte hozott.

Helmer kicsinyessége akkor derül ki, amikor jó híre kerül veszélybe: „El kell tussolni az ügyet, minden áron. – Ami pedig minket illet, téged meg engem, úgy kell élnünk, mintha semmi sem történt volna. Fenn kell tartanunk a látszatot, persze csak a világ szemében. Tehát itt maradsz, ez magától értetődik. De a gyerekeket nem nevelheted, ezt nem bízhatom rád”

Amikor Krogstad jogtanácsos levele tudatja, hogy vége a veszélynek, Helmer „nagylelkűen megbocsát” : ekkor derül ki, hogy nem a szerelem, nem a kapcsolat igazi értéke a fontos, hanem a látszat.

  1. Motívumok, szimbólumok

 Néhány szimbólum igen fontos szerepet játszik a műben.

ÁLARCOSBÁL: régi irodalmi szimbólum. A jelmez Nóra szempontjából fontos, hiszen tudja, hogy a jelmezbál után férjének meg kell ismernie az ő igazi arcát (múltját). Helmer “színvallása”, a nagy beszélgetés után Nóra leveszi és elrakja a jelmezt: ez nyilvánvalóan utal arra, hogy nem játssza tovább a baba-szerepet, hanem a saját (felnőtt) életét éli tovább.

TARANTELLA: egy olasz tánc, amit évekkel ezelőtt tanult Nóra Itáliában. Amikor eltáncolja Helmer és a doktor előtt, olyan féktelen szenvedéllyel teszi, hogy a két férfi meghökken. A tánc a lelki felzaklatottság jelképe.

KARÁCSONY: a szeretet és a család ünnepe. Jelképes, hogy éppen ekkor hullik szét a család: a boldog készülődés családi tragédiába csap át.

LÁMPA: Amikor Rank doktor szerelmet vall, Nóra behozatja a lámpát. Itt válik világossá számára, hogy Rank doktortól sem kérhet segítséget.

7. Kérdésfelvetések

  • Erkölcs és bűn fogalma (Nóra szerint az embernek a törvények ellenében is jogában áll, hogy megmentse valaki életét).
  • A főhős nem csak férjét hagyja el, hanem gyermekeit is: mivel kötelességeit önmagával szemben ugyanolyan szentnek tekinti.
  • Nem csupán a kor, hanem napjaink társadalmi problémája is: lehet-e tovább élni egy sérült kapcsolatban úgy, hogy a külső körülmények ideálisak, nyílt agresszió nem tapasztalható?