1. Henrik Ibsen század végi norvég drámaíró. Miután saját hazájában nem aratott drámáival sikereket, Rómába utazott, és itt írt darabjaival sikeres és híres lett. Csak utolsó éveiben tért vissza hazájába, már úgy, mint világhírű író

Drámai műveiben hétköznapi, realista környezetben mutat be egyéni és társadalmi problémákat.

 

  1. NÓRA (eredeti címén Babaszoba) című műve egy látszólag boldog család gyors széthullását írja le. A karácsonyi készülődés idilli képeivel kezdődik a történet, majd a pár napon belül kiderülő hazugságok miatt Nóra végül elhagyja a férjét és gyermekeit. Sokan úgy tartják, hogy ez az első olyan dráma, amely a női egyenjogúság, (emancipáció) kérdéseit veti fel.

 

  1. A dráma szerkezete

A dráma a klasszikus szabályokhoz illeszkedik. A hármas egység elve:

Tér: egy térben, Helmerék házában játszódik

Idő: néhány nap

A cselekmény  egy szálon fut.

(A történet teljes szerkezetét itt tanulmányozhatod)

 

  1. A dráma típusa:

Analitikus dráma: ez azt jelenti, hogy a bonyodalmat okozó események már a régmúltban megtörténtek, a konfliktust az okozza, hogy ezek a dolgok lassanként kiderülnek. Pl:

Kiderül, hogy évekkel ezelőtt

  • Krogstadt kölcsönadott Nórának, Nóra pedig aláhamisította apja aláírását
  • Hogy Krisztina és Krogstadt között viszony volt
  • Hogy Rank doktor hosszú ideje szerelmes Nórába

 

Ezért két idősíkot kell megkülönböztetnünk: a múlt időt és a drámai időt (ez utóbbi játszódik a szemünk előtt).

 

  1. Jellemek

Nóra a XIX. század tipikus asszonyi életét éli: neveli a gyermekeket, vezeti a háztartást, és megpróbálja a férjét boldoggá tenni. (A múltban nagy áldozatot is hozott a férjéért).

Ez a szemlélet hirtelen megváltozik, amikor egy nehéz helyzetet magának kell megoldani, és kiderül, hogy ebben nem számíthat a férjére.

Nórában órák alatt végbemegy a változás. Fellázad a férje ellen, aki, aki emberként nem értékeli őt, és egy olyan társadalmi rend ellen, mely igen kevés mozgásteret enged a nőknek. A mű során mindvégig naiv és felületes nőnek mutatkozik, ám itt kibukkan belőle az öntudatos nő:

 Sohasem voltam boldog, csak vidám. – mondja. Rájön, hogy házasságuk alapja hamis, nem tudja többé elfogadni, hogy gyermekként kezeljék: felnőtté válik.

Nóra távozása tragikus, de reményt keltő is. Lehetőséget ad mindkettejüknek arra, hogy szembenézzenek eddigi hibáikkal.

 

Helmer első látásra mintaszerű családfő. A munkáját tisztességgel végzi, szereti a feleségét és a gyermekeit.  Életében az a legfontosabb, hogy a család híre, neve tiszta legyen, és hogy Nóra mindig jókedvű legyen.

Nórát azonban gyermekként kezeli, (pl. mandulás csók).

Nóra „a legnagyobb csodát” várja szorongatott helyzetében: a bizonyítékot, hogy férje méltó a szerelmére, és arra az áldozatra, amit érte hozott.

Helmer kicsinyessége akkor derül ki, amikor azt mondja: „El kell tussolni az ügyet, minden áron. – Ami pedig minket illet, téged meg engem, úgy kell élnünk, mintha semmi sem történt volna. Fenn kell tartanunk a látszatot, persze csak a világ szemében. Tehát itt maradsz, ez magától értetődik. De a gyerekeket nem nevelheted, ezt nem bízhatom rád”

Amikor Krogstad jogtanácsos levele tudatja, hogy vége a veszélynek, Helmer „nagylelkűen megbocsát” : ekkor derül ki, hogy nem a szerelem, nem a kapcsolat igazi értéke a fontos, hanem a látszat.

 

  1. Motívumok, szimbólumok

 

Néhány szimbólum nagyon fontos szerepet játszik a műben.

 

TARANTELLA: egy olasz tánc, amit évekkel ezelőtt tanult Nóra Itáliában. Amikor eltáncolja Helmer és a doktor előtt, olyan féktelen szenvedéllyel teszi, hogy a két férfi meghökken. Ez a tánc a lelki felzaklatottság jelképe lehet.

 

KARÁCSONY: a szeretet és a család ünnepe. Jelképes, hogy éppen ekkor hullik szét a család: a boldog készülődés családi tragédiába csap át.