Dragomán György: A fehér király

Deák Barbara tanuló írása

 

Dragomán György Marosvásárhelyen született 1973-ban,majd 1988-ban települt át Magyarországra családjával. Felesége , Szabó T. Anna (költőnő).

Első regényét a Pusztítás könyvét 2002-ben írta meg. Dragomán Györgyöt magyar íróként és műfordítóként ismerhetjük. A regényírás mellett fordít, honlapokat szerkeszt illetve  filmkritikákat ír.

Második regényét,  A fehér királyt 3 évre rá, 2005-ben írta meg, melyből film készült, illetve 30 különböző nyelvre fordítottak le.

 

Történet:

  • A fehér király egy  tizenkét  éves, valamelyik romániai városban a nyolcvanas évek

idején felnövekvő Dzsátá nevű  kisfiú szemszögéből elmondott történet

  • A kisfiú apját a Duna-deltába hurcolják (munkatáborba), kettesben marad

édesanyjával, mindenki árulónak tartja őket

  • Serdülő évei a szokásos színtereken – legelsősorban az iskolában telnek el
  • Napjai várakozással telnek el, hogy apját hamarosan viszontláthatja
  • Minden egyes darab, minden egyes kis kezdőbetűs címmel ellátott külön fejezet a kamaszlét egy-egy motívumának, történésének, jelentőségteljes vagy éppen súlytalan eseményének a megörökítése
  • Dzsátá univerzuma ennek megfelelően fejezetről fejezetre különféle rendű és rangú szereplőkkel gazdagodik: pl. barátokkal, játszótársakkal, családtagokkal, tanárokkal
  • Szembesülés egy-egy élethelyzettel, ahol az erősnek többnyire győznie kell, a gyengébb pedig szinte mindig elbukik, s ezek után legfeljebb annyi elégtétele lehet, hogy a játszma végén mégis az ő markában marad ott a kifaragott sakkfigura, a FEHÉR KIRÁLY. .

 

A regény cselekménye 1 év történését meséli el  a diktatúra ideje alatt. A kisfiú képes játékosan felfogni/átvészelni ezeket a brutális hétköznapokat.

 

 

A történet 18 elbeszélést foglal össze, mindegyik különféle történetekkel.

 

A regényben végig múlt időben ír, mintha a kisfiú (Dzsátá) visszagondolna ezekre a dolgokra. (visszaemlékezés)

Az író több jelenetben/történetben is használ román kifejezéseket, figurákat, sajátos erdélyi, nyelvi fordulatokat:

Pl:

„nem értem miért meséltem ezt el egy ezeridegennek”

„ menjen a brantba”

Tartalmi szempontból a regénynek fontos szerepe van, hiszen bemutatja a  sztálinista mozgalomtól való megszabadulás  nehézségeit, múlttal való viszonyt illetve a múlttal való szembenézés nehézségeit, a holokausztot, a felnőtté válás nehézségeit is egyaránt.

 

Regény,  de akár novelláskötetként is olvasható::  különálló történetből áll össze egységes textussá. Ezek zárt, kerek, önmagukban is helytálló novellák, melyeket olvasva bontakozik ki a regény.

 

-Az olvasókat  kizárja a mélyebb összefüggések, konkrétumok megértéséből, megismeréséből: ugyanúgy, mint ahogy a történet szereplői is ki vannak ezekből rekesztve.

– Maradnak a felszínen zajló események, melyeken persze meglátszik mindez.

– Erre a gyermeki nézőpont is rásegít, mely az apró, látszólag jelentéktelen észrevételekkel növeli a kimondatlan dolgok súlyát, olykor pedig meglepő éleslátással közvetít.

– Ez befolyásolja a narrációt is, hiszen az egyes történetek jóformán összefüggő, egy lélegzetvétellel elmondott/mesélt sokszor élőbeszédet idéző szövegek.

 

Összefoglalva tehát,  A fehér király összetett és izgalmas olvasmány. Dragomán György  ugyanis szórakoztatóan ír, regénye beleszögezi az embert a székbe, s a fentebb vázolt erényeken túl olyan hatásmechanizmust is működtet, mint amit egy jó ifjúsági kalandregény.