naturalizmus
A XIX. század végén fellépő stílusirányzat. A társadalom alsó rétegeinek minél alaposabb megismerésére törekszik. Kíméletlen hűséggel a rút, borzalmas, undorító vonásokat erősen részletezve mutatja be, valamint az embert és környezetet a maga biológiai valójában. Jellegzetes témái a szegénység, a prostitúció, a nyomor. Képviselők: Zola, Móricz Zsigmond.
szimbolizmus
A XIX. szd. végén fellépő stílusirányzat, melynek jellemzői:
- a józan ész és életvitel, a burzsoázia és anyagiasság elutasítása;
- életérzés a spleen – távolság a valóság és a teljesség vágya között
- dekadencia: a művészet mindent a hanyatlásban, romlásban fejez ki (A Romlás Virágai)
- bohémség – költői különállás, botrányos viselkedés
- kábítószer, ínyencségek, különlegességek kedvelése ételben, italban, nőben (exotikus nők, illatok, drogok) ám nem habzsolás, hanem untság jellemzi
- beteges érzékenység, neurózis, lázadás
- a világ értéktelenségének ellensúlyozására a tökéletes szépség megteremtését tűzték ki célul ( l’art pour l’art művészet).
- legfőbb eszközük a szimbólum és a szinesztézia
- a nyelvhasználat kifinomult, ritka szavak
- nehéz versformák (pl. a szonett)
Képviselők: Baudelaire, Verlaine, Rimbaud; Magyarországon főként a Nyugat első nemzedéke.
impresszionizmus
A XIX. század végén fellépő stílusirányzat. Főleg a festészetben és a zenében volt nagy hatása, de kisebb mértékben a költészetben és a szépprózában is éreztette jelenlétét.
A világ dolgait nem tényszerűségükben ábrázolja, hanem abból indul ki, hogy milyen benyomást gyakorolnak az emberre, milyen hangulatot, légkört, atmoszférát teremtenek. Az impresszonista versben a dolgokat nem a milyenségük, hanem az általuk keltett hangulatok jellemzik. Pl. az irodalomban: Rimbaud: A magánhangzók szonettje, Verlaine: Őszi chanson (a nyelv zeneiségére épít). Tóth Árpád, Kosztolányi, Krúdy művei jellegzetesek.
szecesszió
A XIX. szd. végén fellépő stílusirányzat. Főleg az építészetben, iparművészetben és a képzőművészetben hatott, de az irodalomban is. Stilizált díszítőelemeket tett uralkodóvá, elsődleges jellemzője a dekorativitás (építészeti emlékek Magyarországon: Iparművészeti Múzeum, Vásárcsarnok, Párizsi udvar). Az irodalomban a l’art pour l’art szemlélete jellemző, Babits és Kosztolányi korai költészetére hatott (színek, drágakövek, szép, ritka dolgok).