I.     A magyar felvilágosodás irodalmi élete

 

            Eleven, pezsgő, gazdag irodalmi élet alakult ki, amelynek irányítója  Kazinczy Ferenc volt. A magyar felvilágosodás irodalmának legfőbb célja: a kulturális elmaradottság felszámolása, önálló és jellegzetes magyar kultúra létrehozása. (ebben volt egy óvatos Habsburg-ellenesség is, a magyar kultúra előnyben részesítése az osztrákkal szemben). Az irodalmi életben fontos területek:

  • Színjátszás: állandó, magyar nyelven játszó színjátszó csoportok alakultak, de nem volt állandó színház
  • folyóiratok indulnak
  • Nyelvi program

A tudományos, jogi és államigazgatási nyelv a latin, a magyar nyelv szegényes, nincs szó számos szakkifejezésre. Az írók mindent megtettek azért, hogy meginduljon a magyar nyelvű könyvkiadás, hogy fordítások szülessenek, s hogy a magyar nyelvet megreformálják (nyelvújítás).

 

Ebben az alakuló, forrongó kulturális környezetben élt Csokonai Vitéz Mihály, a magyar felvilágosodás korának lírikusa.

 

III. Csokonai pályaképe

 

1773-ban született Debrecenben, elszegényedett nemesi családban. A „Vitéz” nevet ő vette fel. A debreceni református kollégium diákja volt, már itt felhívta magára a figyelmet tehetségével. Amikor végzett, a poétai osztály vezetője lett, s egyenes út vezetett volna a professzorságig, de fegyelmezetlenségei miatt (diákjainak mindent megengedett, sokat késett, stb) kicsapták a kollégiumból.  Ezután jogot tanult Sárospatakon: onnan is kicsapták, mert szemtanúja volt Martinovicsék kivégzésének.

1796-ban Pozsonyba ment, az országgyűlés ideje alatt indította meg Diétai Magyar Múzsa c. irodalmi lapját. A főurak várt támogatása azonban elmaradt, így a folyóirat néhány szám után megszűnt.

Ezt követően állást vállal (házitanító), beleszeret a családfő lányába, Vajda Juliannába. Az apa nem utasítja el ugyan Csokonait, de félti lányát a bizonytalan helyzetű költőtől. Míg Csokonai jövedelmező munka után néz, hogy feleségül vehesse Juliannát, addig férjhez adják.

Ezután Csurgón helyettes tanár. 1800-ban hazatér Debrecenbe, 2 év múlva házukat tűzvész pusztítja el.

1804 decemberében Rhédei grófnő temetésén olvassa fel Halotti Versek c. művét, itt meghűl, és 1805 januárjában tüdőgyulladásban meghal.

 

 

IV. Költészete

 

Csokonai életműve rendkívül gazdag. Már zsenge ifjúkorától kezdve rendszeresen ír: epikai, lírai és drámai műveket egyaránt olvashatunk tőle. Bármilyen stílusban és formában könnyedén verselt, témái rendkívül sokszínűek.

 

Költészetében 3-4 stílust különböztetünk meg: KLASSZICIZMUS, SZENTIMENTALIZMUS, ROKOKÓ és NÉPIES stílus.

Kedvelt műfajai: dal, népies helyzetdal, filozófiai tanköltemény, elégia, óda.

 

  1. Tartózkodó kérelem

Az ígéretes Lilla-szerelem időszakában rokokó stílusú verseket írt: idilli, kisebb méretű költemények ezek, amelyek a felhőtlen boldogságot, a Lillával eltöltött örömteli perceket fogalmazzák meg. (A boldogság, Az esküvés)

 

A rokokóra jellemzők a miniatűr formák, a boldogság kifejezése, a kis részletek dicsérete (szem, ajak, csók). A költemény műfaja dal, ezt a műfajt kedvelték a rokokó korában.

A szerelmi költészetnek ez a formája évszázadok óta tipikus: a nő külső szépségének leírása (szem ragyogása, ajkak), virágszimbolika.

A vers ritmikája játékos, (egyben tökéletesen szabályos).

 

  1. A Reményhez

 

Életében sok csalódás érte (elvesztett szerelem, szegénység, nélkülözés, meg nem valósuló irodalmi tervek): a szentimentális költészet alkalmas volt fájdalmainak érzékletes kifejezésére (E/1, általában személyes érzelmek, a fájdalom kifejezése jellemzi). Főként a szerelmi csalódás után írta szentimentális stílusú verseit.

A Reményhez

– műfaja: az elégia és az óda között áll

– ódai vonás: a Remény megszólítása (nőként tekint rá, azonosítja Lillával)

– elégikus vonás: hiányt, csalódottságot, fájdalmat fejez ki, beletörődik a sorsába

– szabályos szerkesztés:

 

1.vsz Jelen csalódás Szentimentalizmus
2. vsz. Múlt boldogság tavasz rokokó
3. vsz jelen Bánat tél Szentimentalizmus
4.vsz Jelen-jövő bánat tél Szentimentalizmus

 

 

  1. Szegény Zsuzsi a táborozáskor

versbeli magatartása és témaválasztása népies: egy parasztlány nevében beszél, akinek elviszik a szeretőjét katonának

nyelvezete népies, + a metaforák (árva gerlice)

Felfedezte a népies stílus sajátos ízét: bordalokat, népies helyzetdalokat írt magyaros versformákban

Népies helyzetdal: E/1 személyű, egy népi alak nevében ír, a szituáció hétköznapi

 

 

  1. A tihanyi Ekhóhoz – részben szentimentális de klasszicista elemek is jellemzik:, pl.

rendkívül szigorú forma, tudatos szerkesztés

rímelés és versforma (ritmika) nagyon gondos és szabályos

műfaj: elégia és óda jegyei =mindkettő antik műfaj)

téma: csalódottság, magány, de felvilágosodás eszméi is helyet foglalnak benne (rousseau-ra hivatkozik:)

 

nagy filozófiai tankölteményei (pl. az Estve) a klasszicizmus szabályai szerint épül fel)