Jelentése: ’könyvek’,

ennek magyarázata, hogy vegyes műfajú és stílusú, különböző korokból és szerzőktől származó műveket tartalmaz. A könyveket azonban összetartja a közös világnézet (az ószövetségieket az ókori zsidó vallás, az újszövetségieket az ókori zsidó vallás tanításán alapuló – de attól eltérő – keresztény nézetrendszer.

A Biblia egyrészt a két vallás szent könyve, másrészt irodalmi értéke és jelentősége is felbecsülhetetlen. Az európai irodalomtörténet a Bibliát folyamatosan forrásként használta, a bibliai történetek, motívumok, szállóigék évezredeken keresztül meghatározzák az irodalom történetét.

Nyelve: héber, arám (Ószövetség), görög (Újszövetség).

Szerkezete, témái:

 A Biblia forrásai, előzményei lehettek az ókori Kelet mítoszai, hiszen a Bibliában ugyanazok a képek, szimbólumok fordulnak elő (pl. bűnbeesés, özönvíz, halál-feltámadás), mint a keleti mitológiákban, de a Biblia üzenete a korban a maga nemében egyedülálló, teljesen új istenképpel. (A környező keleti vallásokra többnyire politeizmus jellemző).

Kanonizáció (i.sz. I-II. szd.): az az eljárás, amellyel kiválasztják, hogy mely könyvek kerüljenek a Bibliába vallási és esztétikai szempontok alapján, az így kiválasztott könyvek összessége a kánon. (A zsidó és a keresztény vallás kánonja különbözik egymástól.. A zsidók csak ószövetségi könyveket ismernek el).

Azok a könyvek, amelyek jogot tartottak volna erre és kimaradtak, az apokrifek (pl. Mária evangéliuma, Péter evangéliuma).

Bibliafordítások:

isz. III.szd.       Septaquinta (görög ny. fordítás) a katolikus egyház ezt fogadta el

isz. IV-V. szd. Szt. Jeromos: Vulgata Editio (latin), héberből ford.

Magyar nyelvű bibliafordítások:  

XV. szd. Huszita Biblia (Tamás és Bálint)

1541. Sylvester János: Újtestamentum

1590. Károlyi (Vizsolyi) Biblia (teljes)

 A Biblia hatása a magyar irodalomban:

  • a középkori irodalmunk alapvetően a Bibliára épül. A Halotti beszéd a bűnbeesés történetét idézi fel, az Ómagyar Mária-siralom a fiát sirató anya képét festi elénk.
  • A reneszánsz korból Balassi Bálint bibliai vonatkozású istenes verseit, zsoltár-átköltéseit érdemes említeni
  • A barokk kortól kezdve a jellemző gondolat, hogy a magyar nép szembefordult Istennel, ezért érik történelmi sorscsapások (ugyanúgy, mint a zsidókat). Ez a gondolat Berzsenyi, Kölcsey és Vörösmarty verseiben is felbukkan
  • A fenti költők a nemzethalált az apokalipszis (Jelenések Könyve) képeivel festették le
  • A romantika korában Petőfi a prófétákéhoz hasonlította saját szerepét (A XIX. század költői)
  • Madách Az ember tragédiájában bibliai keretet ad a művének
  • Ady Endre az ószövetségi próféták szerepét és stílusát idézte meg istenes verseiben
  • Babits a Jónás könyvében egy bibliai könyvet dolgoz át, hogy saját költői szerepét tisztázza
  • Radnóti a Nyolcadik eclogában ószövetségi prófétával folytat párbeszédet