1. Az érett magyar reneszánsz

A reneszánsz Magyarországon Mátyás király uralkodása alatt terjedt el. A reneszánsznak e korai időszakához képest a XVI. század fontos változásokat hozott. Lezajlott a reformáció, melynek nyomán főleg a Tiszántúl és Erdély lakosságának nagy része református vallású lett. A reneszánsz művészet már nemcsak a királyi és egyházi központokban, hanem Magyarország nagyobb területén is elterjedt. A reformáció hatására az irodalomban egyre nagyobb tért nyert a magyar nyelv.  Janus Pannoniussal ellentétben Balassi magyarul írta műveit, de nemcsak a nyelv, hanem a versforma és motívumrendszer is jellegzetesen magyar lett (bár még mindig szívesen alkalmazza az antik jelképrendszert is).

A törökellenes harcok folytatódtak több-kevesebb sikerrel, de a fénykornak – amit Mátyás uralkodása jelentett – már vége. A kor egyik legműveltebb és legjobb prózaírója, Bornemisza Péter, aki Balassi nevelője volt, a kor állapotáról számol be Ördögi kísértetek c. művében.

 

  1. Balassi Bálint élete (könyvből!!!)

 

  1. A Balassa-kódex

Balassi készült arra, hogy költeményeit egy nagyobb kompozícióba foglalja. Ebben a tervében korai halála akadályozta meg. A kötet felépítése valószínűleg a következő lett volna:

1 db vers A Szentháromságról
33 db Istenes vers
33 db Házassága előtt írott vers
33 db Házassága után írott vers

Ez összesen száz. A hármas a Szentháromságot, a 100 a tökéletességet, az Istent szimbolizálja. A szerkezet Dante Isteni színjátékának szerkezetével mutat rokonságot, a számmisztika alapjára épül.

Verseinek rendezését végül barátja, követője és első méltatója, a szintén nagyszerű költő, Rimai János vállalta magára. A Balassa-kódex sokáig lappangott, csak a XX. században találták meg egy magánkönyvtárban.

 

  1. Istenes versei

Miért istenes, és miért nem vallásos? Egyrészt, mert Balassi is „istenes éneki”-nek hívta ezen költeményeit. Másrészt azért, mert nem lehet őket konkrétan az egyik vagy másik valláshoz kötni (sem katolikus, sem református). A versek egész egyszerűen a költő Istennel való személyes kapcsolatáról szólnak.

Ez új hang a magyar lírában, ilyen fokú személyesség korábban nem tapasztalható. Az istenes énekek szerzői inkább a közösség nevében szóltak az Istenhez és a szentekhez. S ha személyes is (pl. ÓMS), akkor is átélhető bárki számára. Balassi személyes sorsát, vívódásait jeleníti meg ezekben a versekben.

A versek alaphangja a bűnbánat. A bűnök festése intenzív költői eszközökkel történik (pl. Kiben bűne bocsánatjáért könyörgett….): undok fertelmesség, rútság, álnokság, de ugyanebben a versben utánozhatatlanul szép hasonlattal is kifejezi vergődését:

„Az én bűnös lelkem én nyavalyás testemben tétova bujdosik, mint madár nagy szélvészben”.

A másik, csak Balassira (majd jóval később Adyra) jellemző magatartásforma a „zsarolás”. Balassi követelőző: az Isten kegyelmességére apellálva akar megmenekülni a pokoltól. Egyik későbbi versében, az Adj már csendességet kezdetűben így szól a manipuláció:

„Nem kicsiny munkával, fiad halálával váltottál meg”.

„Istenes éneki” mindazonáltal a személyes hangú vallásos líra kezdetét jelentik (amit sokkal később Ady, Babits, Pilinszky folytat).

 

  1. Szerelmes versei

A magyar szerelmi líra legkorábbi ismert darabjai a virágénekek (a középkorból is fennmaradt egy-egy töredék). Balassi a kor szokásának megfelelően nem valódi nevén nevez szerelmeit. (Júlia, Célia, Fulvia). Szerelmes költeményeiben a trubadúrlíra hagyományai élnek tovább: A Hogy Júliára talála így köszöne néki c. költeményben a múzsa férjes asszony (Losonzy Anna), aki nem egyénített személy, külső szépségéről és a kor szokásának megfelelő modorról („térdet, fejet neki hajték, kin ő csak elmosolyodék”) kapunk információt: a hölgy fogadja ugyan az udvarlást, de nem hitegeti a költőt. A Júlia két szemem című költeményben a szerelmi metaforák sorozatát találjuk. Ez a költemény kevésbé derűs, mint az előbbi, a szerelmi szenvedések ábrázolása is előtérbe kerül.

Balassi nevét csak igen szűk körben ismerték később évszázadokon keresztül. Szerelmes költeményeinek egy része azonban elindult a folklorizálódás útján és szájhagyomány útján, variálódva élt tovább. Hatása három évszázaddal később Csokonai szerelmes verseiben, de még a romantikusoknál is (pl. Petőfi) érezhető.

Nemcsak Losonczy Annához és Szárkándy Annához írt szerelmes verseket. Verseiből képet kaphatunk arról is, hogy szívesen bocsátkozott egyéb szerelmi kalandokba (nem is kevésszer), s néhány verse még az erotikától sem mentes. Pl: Bebek Judit nevére, Morgai Kata nevére, Szít Zsuzsánna tüzet stb. (a szöveggyűjteményben nem találhatók).

 

  1. Vitézi versei

Balassi vitézi költeményei igazi reneszánsz életszemléletről árulkodnak. A vitézi élet szépségét emeli ki, legtöbbször természeti háttérrel (Egy katonaének, Áldott szép pünkösdnek…). Ebben és más vitézi költeményeiben nagy hangsúlyt kap a hírnév, ezzel hagyományt teremt, hisz később Zrínyi Miklós költészetének is egyik központi eleme lesz.

Balassi, mint tudjuk, botrányos életet élt, ami a kortársak rosszallását váltotta ki. Szerelmi ügyei kudarcba fulladtak, házasságát felbontották, birtokperei élete végéig kísérték. Épp ezért az egyetlen terület, ahol tisztességet szerezhetett, a katonaélet volt. Szerencséjére (és Janus Pannoniussal ellentétben) ő megfelelt a reneszánsz emberideál követelményeinek: megnyerő külsejű volt, jó katona és rendkívül művelt. Valószínűleg a testi erő és a hadi sikerek is közrejátszottak abban, hogy a vitézi versek oly fontos részét teszik ki költeményeinek.

Bár a szó szoros értelmében nem vitézi vers, de fontos alkotás az Ó én édes hazám kezdetű. Egyrészt, mert itt találkozunk először a „Magyarország Európa védőbástyája”-motívummal, és a bujdosás-motívummal (később a kuruc költészetben). Valószínűleg az „édes haza” kifejezés is itt jelenik meg először a magyar költészetben.

 

Összefoglalás: hagyománykövetés és újítás

 

Balassi költői merészsége, vívódásai, őszinte hangja új jelenség a magyar irodalomban.
Elődjei és kortársai a kötelező reneszánsz sablonok alapján írták műveiket: nála is felismerhetők ezek a sablonok (pl. a trubadúrköltészet hagyománya, a vallásos moralizálás, az antik utalások), de személyes élményeinek hitelessége átüt ezeken a korlátokon. Lírája mélyen érintett több XX. századi költőt. Istenes verseinek gondolatvilága, motívumai Ady Endre istenes verseiben köszönnek vissza. Nagy László költeményeiben gyakran megidézi Balassit.