Roy Jacobsen: Szoba kiadó

1960-as évek. A norvég jólétnek még alig látjuk némi előjelét. A lakótelepi gyerekek közt uralkodó farkastörvények, a gyermekét egyedül nevelve küszködő anyuka mélyen eltemetett titkaival, és a családba hirtelen berobbanó, kivételes intelligenciájú kislány, akit értelmi fogyatékosnak diagnosztizálnak: mindezt a félárva Finn szemszögéből követjük. Nincs túlzásba vitt érzelgősség (ami helyenként csábító lehetőség lenne), tisztességesen megírt regény. A (kortárs) skandináv bizonyítvány eddig igen jó (az élen Per Pettersonnal és a filmrendező-forgatókönyvíró T.A. Jensennel Legközelebb Sofi Oksanen kerül a mérlegre.

2017. június 2.

Gabriel García Marquez: Utazás Kelet-Európában

García Marquez az ötvenes évek vége felé látogat újságíróként a vasfüggöny mögé, hogy “tanulmányozza a népi demokráciákat”.  Hazánkat az 56-os forradalom leverése után néhány hónappal látogatja meg. Az írás leginkább igen szubjektív benyomások sorozata Berlin, Prága, Moszkva és Budapest (egyébiránt erősen különböző) világáról. Amit García Marquezben igazán szeretek, annak látásmódban, stílusban alig akadni a nyomára. Nem beszélve a pontatlanságokról (Kisújszállás helyett Újpestre lokalizálja Kádár 1957. augusztus 20-i beszédét, október 23. helyett október 28-át jelöli a forradalom kitörése kezdőnapjának). Érintettségünk miatt persze kíváncsian olvastam – különösen – a Budapest-fejezetet. Amikor a könyvet letettem, az első gondolatom az volt: milyen jó, hogy végül szépíró lett!

2017. május 30.

Schein Gábor: Svéd

Pál Dániel Levente: Az úr nyolcadik kerülete