A tömegkommunikáció széles (társadalmi méretű) befogadó rétegnek szánt, egyirányú és közvetett kommunikációs forma.
- A tömegkommunikáció társadalmi hatásai
- manipuláció (pl. politika) – tudat alatti befolyásolás (pl. szóhasználattal, egyensúlytalansággal, kiválasztással, beállítással)
- az értékek viszonylagossá válnak (mi hírértékű? a celebek házassági konfliktusai?)
- állandó háttérzaj (üzletben, otthon szól a rádió, a TV)
- feldolgozhatatlan mennyiségű információ (az ember érzéketlenné válik, ha naponta hall tömegmészárlásokról, tragédiákról)
- média nagy mértékben alá van vetve a piac szabályainak: csak az marad meg, ami könnyen eladható (bulvár)
A tömegkommunikáció nyelvi hatásai
- Fontos szerepet játszik a nyelvi norma kialakításában, elterjesztésében, de megszünteti a nyelvi eltéréseket (pl. dialektusokat is)
kétféle médianorma van:
- közszolgálati: törekszik a helyes nyelvhasználatra, köznyelvi formát használ, tömör, világos fogalmazás
- kereskedelmi: lazaság, oldottság, szleng, szójátékok, néha otrombaság is (gyakran tartalom nélküli “locsogás”)
2. A média elsősorban szóbeliségben érint minket, ezért színesebb eszközökkel él (nyelv zenei eszközei, hangsúly, magasság – különösen a rádióban): mintaként szolgál a tempó, a hanghordozás, hangsúlyozás szempontjából. Sajnos, nagyon gyakori a hangsúlyozási hiba, ez negatív mintaként szolgál:
Ami a lég’szennyezettséget illeti…
(halottak napján): Ma mindenki elhunyt (szünet) szeretteire emlékezik.
3. Beszédtempó
alapelv, hogy minél több információt kell közölni minél rövidebb idő alatt (hírek, reklámok), emiatt a beszéd gyorsul – nem csak a csatornákon, hanem a befogadók is átveszik a gyors tempót, a rövidítéseket, a hadarást
4. A szleng, a heherészés, idétlenkedés szalonképessé válik (kereskedelmi média)
5. Divatszók, szakkifejezések (negatív és pozitív hatás egyben):
- új magyar kifejezések, a közönség is átveszi (pl. végtörlesztés, tranzitzóna, menekültkvóta)
- idegenszerűségek terjedése: celeb, szponzor, euroszkeptikus, monetáris politika, büdzsé, koncesszió, demonstráló, debütál, trendi, cunami
6. Nyelvhelyességi, logikai hibák is előfordulnak, különösen a kereskedelmi csatornákon – ez a nyelvi igénytelenség nem tesz jót a nyelvhasználatnak:
plussz (plussz-tabletta), Újra megérkezett az új Tomi Sztár (logikátlanság), szerencséje van a franciáknak (egyeztetés), Ilyen elzárt település Ároktő is, akinek polgármesterét kérdezem”, „Vizuálisan is láttam a szememmel”.
Összességében azt mondhatjuk, a tömegkommunikáció pozitívan és negatívan is befolyásolhatja a nyelvhasználatot. A tömegkommunikáció révén ismerjük meg az új szakkifejezéseket, sokat jelentett az egységes magyar nyelvhasználat, a nyelvi norma kialakulásában.
Viszont presztízshelyzete miatt élen jár(hat) a hibás nyelvi jelenségek terjesztésében is, így káros hatásairól is be tudunk számolni.