1. A szövegekkel a szövegtan (textológia) tudománya foglalkozik. Fiatal tudomány, az 1950-60-as évektől indult a tudományos szövegkutatás.
  2. A szöveg a nyelvi szintek legmagasabb fokán áll. Formailag és tartalmilag is összefüggő, lezárt, egész megnyilatkozás.
  3. Terjedelme: egyetlen szó is lehet, de több ezer oldal is. Kritériuma az, hogy az adott szituációban kerek, egész, összefüggő információt közöljön, tehát pl. szövegnek fogható fel egy felirat egy transzparensen is (SZABADSÁG)
  4. Funkciója: egy üzenet közvetítése.
  5. Szerkezete: nagyobb terjedelmű szöveg esetén vizsgálható. Megformáltság jellemzi, tartalom szempontjából a teljesség érzetét kelti. Összekapcsolódó mondatokból áll, a mondatokat nem csak a grammatikai elemek, hanem jelentésbeli elemek is összekapcsolják.
  6. Szövegösszefüggés: a nyelvtani elemek kapcsolatrendszere. A szövegkohéziót (szövegösszefüggést) az egyeztetés, a kötőszók, előre- és visszautaló elemek, kulcsszók, szinonimák biztosítják. A szöveget élesen elhatároljuk a mondathalmaztól (a mondathalmazból éppen a szövegkohézió hiányzik.
  7. A szöveg értelmezéséhez nagyban hozzájárul a kontextus, vagyis azok a körülmények, amelyekben a szöveg születik vagy elhangzik. Pl. Kölcsey Hymnusának más volt a politikai- művészeti kontextusa keletkezése idején, és más akkor is, ha napjainkban hangzik el egy ünnepségen vagy egy tüntetésen.
  8. A cím a szöveg része, hozzájárul a szöveg értelmezéséhez, bizonyos esetekben átértelmezheti azt.
  9. A szövegek osztályozásával a szövegtipológia foglalkozik. A szövegtipológia szövegtípusokat vagy szövegfajtákat különít el különböző szempontok alapján.