A retorika: a beszéd művészete (Arisztotelész),  Feladata, hogy meggyőzésre alkalmas legyen, így minden elemző-meggyőző szövegtípus alapja. Tárgya lehet minden olyan ügy, amelynek javára a szónok meg akarja nyerni a közönségét. A nyilvános beszéd célja: elgondolkodtatja, egy állítás igazságáról meg akarja győzni a hallgatót.

A nyilvános beszéd szövegfajtái (példák)

  • politikai beszéd
  • törvényszéki beszéd (pl.: vádbeszéd, védőbeszéd)
  • alkalmi beszéd (pl.: ünnepi beszéd, köszöntő)
  • prédikáció

Szerkesztésének szabályait már az ókori retorikák összefoglalták. Manapság is keletkeznek útmutatók, de sok ponton illeszkednek az ókori előírásokhoz. Ezek alapján:

 A bevezetés

  • célja az érdeklődés felkeltése, a figyelemfelkeltés
  • a jóindulat megnyerése
  • itt kell szerepelnie a témamegjelölésnek
    • itt fogalmazzuk meg a tételmondatot is: vagyis azt, hogy mit akarunk cáfolni vagy bizonyítani
    • a kifejtés fölvázolása
  • gyakori, hogy egy meggyőző, érdekes történettel kezdjük, hiszen ez rögtön figyelemfelkeltő

 A tárgyalás

  • a tárgyalásban történik a téma igazi részletezése
  • ebben a részben bizonyítjuk állításainkat
  • része lehet az elbeszélés
  • ezeket különböző érvekkel lehet bizonyítani (pl. számok, statisztikák, híres emberekre vagy tudósokra való hivatkozás, logikai levezetés, stb).
  • ugyanebben a részben ellenérveket is felhozhatunk, vagyis megcáfoljuk azokat az állításokat, amelyek a mi véleményünkkel ellenkeznek
  • hasznos, hogyha érdekes történetekkel, szólásokkal, közmondásokkal, szállóigékkel is alátámasztjuk a mondanivalónkat

 A befejezés

  • a befejezés fő célja az összefoglalás: még egyszer összegezzük eddigi mondanivalónkat, röviden megismételjük a legfőbb érveket
  • érdemes a tételmondatot is megismételni
  • a befejezés fontos része lehet az érzelmi meggyőzés, a hatáskeltés
  • előre mutatás
  • hallgatóságtól elköszönés

 A szónoki tulajdonságok

  • hitelesség
  • előadókészség
  • kapcsolattartás a közönséggel
  • (nem felolvasás!)
  • jó megjelenés (nem túl- és nem alulöltözöttség)
  • artikuláció
  • testtartás, gesztusok kontrollja

 Stílus: általában választékosabb köznyelvi stílus illik ezekhez a szövegtípusokhoz. A stílust meghatározza, hogy ki az olvasó, vagy a közönség.

Beszédhelyzet: igen fontos összetevője a nyilvános beszédnek. Jelzésértékű a színhely-választás (Kossuth tér vagy előadóterem), a szónok elhelyezkedése (közönségnél magasabban vagy egy szinten), az időpont kiválasztása (szimbolikus lehet a dátum).