A retorika: a beszéd művészete (Arisztotelész), Feladata, hogy meggyőzésre alkalmas legyen, így minden elemző-meggyőző szövegtípus alapja. Tárgya lehet minden olyan ügy, amelynek javára a szónok meg akarja nyerni a közönségét. A nyilvános beszéd célja: elgondolkodtatja, egy állítás igazságáról meg akarja győzni a hallgatót.
A nyilvános beszéd szövegfajtái (példák)
- politikai beszéd
- törvényszéki beszéd (pl.: vádbeszéd, védőbeszéd)
- alkalmi beszéd (pl.: ünnepi beszéd, köszöntő)
- prédikáció
Szerkesztésének szabályait már az ókori retorikák összefoglalták. Manapság is keletkeznek útmutatók, de sok ponton illeszkednek az ókori előírásokhoz. Ezek alapján:
A bevezetés
- célja az érdeklődés felkeltése, a figyelemfelkeltés
- a jóindulat megnyerése
- itt kell szerepelnie a témamegjelölésnek
- itt fogalmazzuk meg a tételmondatot is: vagyis azt, hogy mit akarunk cáfolni vagy bizonyítani
- a kifejtés fölvázolása
- gyakori, hogy egy meggyőző, érdekes történettel kezdjük, hiszen ez rögtön figyelemfelkeltő
A tárgyalás
- a tárgyalásban történik a téma igazi részletezése
- ebben a részben bizonyítjuk állításainkat
- része lehet az elbeszélés
- ezeket különböző érvekkel lehet bizonyítani (pl. számok, statisztikák, híres emberekre vagy tudósokra való hivatkozás, logikai levezetés, stb).
- ugyanebben a részben ellenérveket is felhozhatunk, vagyis megcáfoljuk azokat az állításokat, amelyek a mi véleményünkkel ellenkeznek
- hasznos, hogyha érdekes történetekkel, szólásokkal, közmondásokkal, szállóigékkel is alátámasztjuk a mondanivalónkat
A befejezés
- a befejezés fő célja az összefoglalás: még egyszer összegezzük eddigi mondanivalónkat, röviden megismételjük a legfőbb érveket
- érdemes a tételmondatot is megismételni
- a befejezés fontos része lehet az érzelmi meggyőzés, a hatáskeltés
- előre mutatás
- hallgatóságtól elköszönés
A szónoki tulajdonságok
- hitelesség
- előadókészség
- kapcsolattartás a közönséggel
- (nem felolvasás!)
- jó megjelenés (nem túl- és nem alulöltözöttség)
- artikuláció
- testtartás, gesztusok kontrollja
Stílus: általában választékosabb köznyelvi stílus illik ezekhez a szövegtípusokhoz. A stílust meghatározza, hogy ki az olvasó, vagy a közönség.
Beszédhelyzet: igen fontos összetevője a nyilvános beszédnek. Jelzésértékű a színhely-választás (Kossuth tér vagy előadóterem), a szónok elhelyezkedése (közönségnél magasabban vagy egy szinten), az időpont kiválasztása (szimbolikus lehet a dátum).