The strength of the vampire is that people will not believe in him.

A horror irodalmi, filmművészeti műfaj. Az alapja a félelem, iszonyat, borzongás keltése az olvasóban/nézőben. Az elrettentés, félelemkeltés már korábban is megjelenik (pl. középkori pokol-ábrázolások: bár ott alapvetően erkölcsi és oktató célzata van). Az igazi horror viszont teljesen öncélú, s ebben a formájában a romantika korában alakult ki. A rémregény: leghíresebb példája Shelley Frankensteinje, bár ez az alkotás pszichológiailag összetettebb, mint a klasszikus horror.

A Dracula-történet eredete: Dracula gróf (Dracul Vlad Tepes) valóban létezett, XV. századi havasalföldi fejedelem volt, aki embertelen kegyetlenkedéseiről vált híressé, így már életében megalapozta ördögi mítoszát.

Történetét Bram Stoker ír szerző fogalmazta meg, aki a XIX. század végén egy magyar professzortól hallott először a Dracula-legendáról. Bram Stoker műve alapján készült már a 20-as években is egy vámpírfilm (Nosferatu).

Filmadatok:

 

A film története egyszerű: az angol ügyvéd egy angliai ingatlan tulajdonjogát rendezni érkezik Drakula grófhoz. A közelben lakó falusiak babonás rettegése sem állítja meg, felkeresi a grófot, aki innentől a hatalma alatt tartja. Angliába vezető hajóútjukat csak az ügyvéd éli túl, aki megbolondul az átélt események hatására (nyilván Drakula végez az egész legénységgel). Drakula, megérkezve Londonba, szedni kezdi áldozatait. A virágáruslány halála után Minát keríti hatalmába. Van Helsing doktor azonban leleplezi Drakulát (tükör-jelenet). Ezután kezdődik a harc Mina megmentéséért (sikerül).

A film hatása

  •  a saját korában felkavaró, félelemkeltő (a nézőtéren ápolónőket alkalmaztak)
  • Lugosi Bélát egy csapásra híressé tette
  • megteremtette a vámpír ill. horrorfilmek eszközeit, amelyeket a mai napig alkalmaznak a rendezők.

 

  1. FILMES ESZKÖZÖK

 A) Némafilmes hatások

(1931-ben még készítettek némafilmeket, a filmben játszó színészek a némafilmben kezdték a pályájukat)

  • intenzív mimika
  • (túl) erőteljes gesztusok
  • a történetet megszakító feliratok (helyszín, újságcikk)
  • a zene (mint hangulati aláfestés) hiányzik, inkább összekötő szerepe van

 B) Vizuális hatások

  • éjszakai felvételek
  • gótikus szellemkastély
  • koporsó, kripta
  • denevér, pók, egér
  • elhagyatott táj (kopár havasok)
  • vihar a tengeren

 C) Hangeffektusok

  • nyikorgás (ajtó, koporsófedél)
  • vonítás
  • sikoltás
  • sok „csend”

 D) A vámpírkarakter megteremtése

 A rendező a különböző vámpírhiedelmekből megalkotta a „tipikus” vámpírt,  a vámpírfilmek az elmúlt 80 évben nagyrészt ugyanezeket az elemeket alkalmazzák:

 a vámpír a sírjából kikelő halott

  • vérrel táplálkozik
  • ember formájú (sőt, kimondottan elegáns)
  • szuggesztív tekintet (hipnotizál)
  • fehér arc, fekete haj, vastag szemöldök, köpeny
  • (vámpírfogak itt nincsenek, de Mina nyakán igen!
  • nem látszik a tükörben (nincs lelke)
  • fél a fénytől, a kereszttől
  • át tud változni (denevérré)
  • vagy öl, vagy a hatalma alá hajt embereket, fertőz
  • szívbe szúrt karóval pusztítható el

 

  1. A film utóélete

 

  • Van Helsing külön főhőssé vált (a vámpírvadász alaptípusa)
  • karakterre, megjelenésre hasonló típusok játsszák el Draculát, mint Lugosi (pl. Christopher Lee, Richard Roxburgh
  • rajzfilmben (Hotel Transylvania) felismerhetően Lugosi alakja szerepel
  • Coppola 1992-ben készült filmje szintén Bram Stoker történetét veszi alapul
  • a vámpírregény és vámpírfilm a XXI. század elején újra lendületet vett, most megteremtette a „jó vámpír” alakját (pl. Interjú a vámpírral).

Dracula segédanyag szóbeli érettségi