A Biblia szó jelentése: ’könyvek’, ennek magyarázata, hogy vegyes műfajú és stílusú, különböző korokból és szerzőktől származó műveket tartalmaz. A könyveket azonban összetartja a közös világnézet (az ószövetségieket az ókori zsidó vallás, az újszövetségieket az ókori zsidó vallás tanításán alapuló – de attól eltérő – keresztény nézetrendszer. A Biblia egyrészt a két vallás szent könyve, másrészt irodalmi értéke és jelentősége is felbecsülhetetlen. Az európai irodalomtörténet a Bibliát folyamatosan forrásként használta, a bibliai történetek, motívumok, szállóigék évezredeken keresztül meghatározzák az irodalom történetét.

Nyelve: héber, arám (Ószövetség), görög (Újszövetség)

Felosztása:

45 ószövetségi könyv 27  újszövetségi könyv
Első 5 könyv a Tóra, Mózesnek tulajdonítják

Teremtéstörténettől (az emberiség közös története), majd a zsidók története és a zsidó vallás törvényei

Evangéliumok: Máté, Márk, Lukács, János

Apostolok Cselekedetei

Levelek

Jelenések könyve

Isten megígéri Ábrahámnak, hogy elküldi a Megváltót.

Teljes egészében a megváltóra való előkészület, az értelmezések, bibliamagyarázatok szerint az Újszövetség előképei.

Jézus élete és példabeszédei, halála és feltámadása,

a keresztény egyház születése

 

Európában és Magyarországon a középkor folyamán többnyire a latin nyelvű Bibliát használták. Az írni-olvasni nem tudók számára az egyházi emberek közvetítették a tanításokat.

A Biblia Pauperum (Szegények Bibliája) a gótikus templomok festett üvegablakain ábrázolt bibliai történeteket jelentette: a képi ábrázolás érthető volt mindenki számára.

A nép ezen kívül a prédikációk és a misztériumjátékok nyomán ismerte meg (többé-kevésbé) a bibliai történeteket, és a saját képzelete szerint gyakran kiszínezte (pl. betlehemi játékok, Jézus szenvedéstörténete, Máriáról szóló apokrifek: pl. Mária keresi Krisztust).

 

A reformáció nyomán kezdődött a Biblia nemzeti nyelvekre történő fordítása. Magyarországon az alábbi fordítások a legfontosabbak:

Huszita Biblia (XV. század második fele) Tamás és Bálint  fordította le: a kéziratos, ún. huszita Biblia elveszett, de három kódexünk megőrzött töredékeket belőle. Egységes, következetes helyesírást alakítottak ki.
> Bécsi-kódex  > Müncheni-kódex   > Apor-kódex

A középkor végé más, katolikus fordítás-részletek is keletkeztek, töredékeket tartalmaz számos kódex, pl. Festetics-, Döbrentei-, Pozsonyi-, Székelyudvarhelyi- , Érdy-kódex
 Nyomtatásban jelentek meg az alábbi, protestáns fordítások:

  • Komjáti Benedek: Az Szent Pál levelei magyar nyelven, 1533
  • Pesti Gábor: Új Testamentum magyar nyelven (valójában csak a négy evangélium), 1536
  • Sylvester János: Új Testamentum magyar nyelven, 1541 (Az első teljes magyar Újszövetség-fordítás)
  • Heltai Gáspár: Biblia (nem teljes)

 

Károlyi Gáspár “Vizsolyi Bibliá”-ja az első teljes, az eredeti nyelvekről való magyar bibliafordítás, az úgynevezett Vizsolyi Biblia.   Károlyi fordítása máig legszebb, legjobb bibliafordításunk, a református egyház a mai napig ezt a fordítást használja. Nyelvezete megihlette Ady Endrét (istenes versek) és Babitsot (Jónás könyve).
Káldi György katolikus fordítása (1607) A Károli-fordítás gyors elterjedése késztette a magyar katolikus egyházat, hogy saját bibliafordítással álljon elő. A munkát Káldi György (1573-1634) jezsuitára bízták. Latinból fordította. Kis példányszámban jelent meg.

 Káldi fordítását 200 esztendeig használta a katolikus egyház. Több javítás után érvényben volt egészen 1973-ig, mikor a legújabb katolikus bibliafordítás – több szerző munkájaként – megjelent.
 A Biblia hatása a magyar irodalomra

 Két legkorábbi teljes magyar nyelvemlékünk a Bibliához kapcsolódik. A Halotti beszéd (1195) a bűnbeesés-történetből kiinduló prédikáció, az Ómagyar Mária-siralom pedig a fiát sirató Szűzanyát jeleníti meg.

A Zsoltárok könyve megihlette a reneszánsz költőit: „fordításaik” sok esetben inkább átírások, a zsoltárok tartalmának egyéni átélései. Balassi Bálint istenes versei között több zsoltárfordítást találunk, de nagy zsoltárfordítóink között tartjuk még számon Szenci Molnár Albertet, Szegedi Gergelyt, Kecskeméti Vég Mihály.

Pázmány Péternek (barokk) szinte egész munkássága a Bibliára épül: prédikációiban bibliai történetekre és tanításokra épít, harcos jezsuitaként vallási vitairataiban támadja a reformációt.

Zrínyi Szigeti veszedelem című műve – Pázmány gondolataihoz illeszkedve – abból indul ki, hogy a magyarság erkölcsei megromlottak és hite megrendült (ebbe természetesen a reformációt is beleérti). Eposzának irányító elve a katolikus vallás, minden történés az isteni akarat műve. A mű fontos motívumai bibliai alapokon nyugszanak: Szűz Mária (akit múzsaként szólít meg), és a keresztről lehajoló szenvedő Krisztus.

A barokk korban fölerősödött Magyarországon a Mária-tisztelet: ma is ismert vallásos népénekeink és imádságaink legnagyobb része ebből a korból származik. Az uralkodó Krisztus, a Krisztus-király ábrázolása helyett egyre gyakrabban kerül előtérbe az emberibb ²szenvedő Krisztus², mert ez felel meg inkább a barokk érzelmes, intenzív lelki életének. (Mindezt a templomok freskói és szobrai is alátámasztják).

A romantika korának egyik jellemzője a misztériumhoz, a túlvilághoz való erős vonzódás. A ²vallástalanabb² felvilágosodás után újra előtérbe kerültek a vallási eszmék, az egyetemes bibliai képek érzelmi töltésüknél és ismertségüknél fogva alkalmasak voltak arra, hogy a kor  gondolkodását, eszméit kifejezzék.

Magyarországon különösen erősen jelentkezett az a gondolat, hogy a magyar nép sorsa párhuzamos a bibliai zsidók sorsával (választott illetve bűnös, folyton elbukó nép), a herderi eredetű nemzethalál-kép pedig rímel a zsidók szétszóródásának és Jeruzsálem pusztulásának ószövetségi (prófétai) gondolatára.

A bűnös nép fogalma Kölcsey és Berzsenyi verseiben (Hymnus, Zrínyi dala, Zríny második éneke ill. A magyarokhoz I).

Vörösmarty nagyszabású, gyötrelmes látomásainak (Előszó, A vén cigány) előképe a bibliai apokalipszis, A vén cigány című művének egyik motívuma a Káin történet)

Petőfi is előszeretettel alkalmazott bibliai képeket (Kánaán, Mózes, próféta – A XIX. század költői, Az apostol; de apokaliptikus látomásainak végkifejlete nem a pusztulás, hanem a pusztulást követő megújulás, az újra ránk köszöntő aranykor vagyis éden. Pl: Az ítélet, Egy gondolat bánt engemet).

A romantika költői azonban nem vallási megfontolások miatt alkalmazzák a bibliai képeket, sokkal inkább metaforaként, hasonlatként!!!

Nem hagyhatjuk ki Madách Az ember tragédiája c. művét (bibliai keret)

A Nyugat költőinél is számos példát találunk a bibliai ihletre:

Ady istenes verseinek nyelvezetével nemcsak a Bibliát, hanem kimondottan a Károlyi-fordítást idézi meg, és prófétai szerepfelfogása is a bibliából eredeztethető. Egyik kötetének címe: Az Illés szekerén

Babits főleg kései költészetében fordul a Biblia felé: Jónás könyve című műve egy bibliai könyv sajátos átírása és értelmezése.

József Attila, Radnóti Miklós, Pilinszky János vagy Nagy Lászó egyéni vallási (és nem vallási) élményeiket különbözőképpen fejezték ki, de mindannyiuknál számos példát találunk bibliai képek, motívumok alkalmazására. Néhány példa:

Méltó átkot is úgysem mondhatna más,

A rettentő szavak tudósa, Ézsaiás. (Radnóti: Töredék)

József Attila: A lázadó Krisztus, Betlehemi királyok

Pilinszky: Apokrif, Harmadnapon, Jelenések VIII.7. stb.

 

Összefoglalás: A Biblia kezdettől fogva meghatározta az európai irodalom fejlődéstörténetét. Nyelvezete, műfajai, stílusa, motívumai közvetlenül és közvetetten megjelennek a különböző korokban keletkezett műalkotásokban. Nincs olyan korszak, és talán olyan költő sem (függetlenül attól, hogy vallásos-e vagy sem), akinek műveiben nem mutatható ki a Biblia hatása.

Nemcsak irodalmunkban, hanem köznyelvünkben, szokásainkban is tetten érhető ez a hatás. Bibliai eredetű ünnepeink nagy része (Karácsony, Húsvét), időbeosztásunk (a vasárnapi munkaszünet), babonás félelmünk a 13-as számtól (Júdás) és a péntektől (Jézus halála) stb.

A biblia frázisai, szállóigéi elterjedtek a köznyelvben pl. Szemet szemért, fogat fogért; Mosom kezeimet; Ha megdobnak kővel, dobd vissza kenyérrel stb.